Kárpátalja anno: Halász Ferenc, Beregszász szülötte

Halász Ferenc Beregszászban született 1849-ben.

Megkezdett gimnáziumi tanulmányait, – midőn már öt osztályt végzett, – atyja bekövetkezett halála miatt kénytelen levén félbeszakítani, a szatmári tanítóképző intézetbe lépett, hol utóbb tanítói oklevelet is nyert. Majd egy ideig házi nevelő volt, 1869-ben tollnokká neveztetett ki az Ung- és Bereg megyei tanfelügyelő mellé. Itt hivatalos teendői mellett, mint magántanuló, elvégezte a gimnáziumot, majd a jogi tudományokból is vizsgát tett. 1876-ban Bereg megye tanfelügyelőjévé neveztetett ki. Mikor e hivatalába belépett, a beregi hegyvidéken élő nem magyar ajkú lakosságnál az elemi iskolázás ügye még egészen rendezetlen volt. Halász azonnal eszménye megvalósításához látott: állami iskolákat létesített s községi és felekezeti iskolákat államosított, nagy gondot fordítván mindig a magyar nyelv tanítására. Törekvéseinek egyik támogatójául megalapította a Bereg megyei tanító-egyesületet, mely ma is sikeresen munkálkodik. Tíz év múlva, 1888-ban, saját kérésére Heves megyébe tétetett át, hol szintén számos állami iskolát létesített. Buzgó működéséért a megye jegyzőkönyvi elismeréssel, Gyöngyös város pedig azzal tisztelte meg, hogy díszpolgárává választotta. Ugyanitt az a kitüntetés is érte, hogy kir. tanácsosi czímet kapott. Halász irodalmilag is szép sikerrel működött. «Bereg vármegye népoktatásügye az 1876-1886. években,» «A népiskolai tanfelügyelet reformja» és «Teendőink a népoktatás terén» czímű munkái derék bizonyságai szakképzettségének. 1895-ben Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter szolgálattételre minisztériumába hívta. Halász itt találta meg igazán tevékenységének óhajtott terét s mint Wlassics lelkes követője haladt azon az ösvényen, melyet a miniszter, mint a nemzeti kultúra föladatainak megoldásához vezetőt, az ő ritka tapintatával kijelölt. Úgy a népiskolákra, mint a tanítók képzésére nézve oly hasznosnak bizonyult Halász Ferencz itteni öt évi működése, hogy a miniszter a legújabban rendszeresített új osztálytanácsosi állásra is közelebb őt neveztette ki, a mit annál általánosabb megelégedéssel fogadtak mindenfelé, mivel sok érdemét mindenki őszintén elismeri és teljes mértékben méltónak ítéli a most nyert kitüntetésre. (Forrás: Vasárnapi Újság, 1900. június 10.)
Halász Ferenc, 1882-ig Fischer (Beregszász, 1849. márc. 1. – Bp., 1910. júl. 2.): pedagógus. Magántanítóskodás után 1869-ben az ung-beregi tanfelügyelőséghez került, közben magánúton elvégezte a kassai jogak.-t. 1876-ban Bereg vm. tanfelügyelőjévé nevezték ki; 1895-től a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban az állami népoktatási alosztály vezetője. Az állami iskolák felállítását a nemzetiségek magyarosítására akarta felhasználni. Az Ung c. lap segédszerkesztője (1876) volt. Fő munkái: Jelentés Bereg megye népiskolai közoktatásának 1877–78 évi állapotáról (Bp., 1879); Bereg vármegye népoktatásügye 1876–1886. években (Beregszász, 1887); A népiskolai tanfelügyelet reformja (Bp., 1897); Állami népoktatás (Bp., 1902); Nemzeti állam és népoktatás (Bp., 1906). (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
Forrás: oszk.hu