Kárpátalja anno: Harajda János történész, filológus

Harajda János 1905.január 29-én született Drugetházán (Perecsenyi járás, ukránul Záricsevo falu) Harajda András falusi iskolaigazgató családjában.

Ugyanebben a faluban volt 43 évig az egyházi iskola igazgatója anyai nagyapja, Torma János, akinek édesanyja Bacsinszky Antónia volt, Bacsinszky Mihály(1825-1847) drugetházi parókus lánya. 1848-1857-ig itt szolgálta Istent a testvére, Bacsinszky Ireniusz atya.
A szülei a Podkárpátszkájá Rusz és Csehszlovákia egyesülése után Magyarországra telepedtek át. 1924-ben Székesfehérváron elvégezte a gimnáziumot és a Budapesti Egyetem Jogi karára nyert felvételt, amelyet 1928-ban fejezett be,és 1934-ben a Krakkói Egyetem Filológia szakát végezte el, valamint a Pécsi Egyetem szakán is tanult. 1934-től a Krakkói Egyetemen magyar nyelvet tanított. 1939.novemberében a Krakkói Egyetem professzoraival együtt a Gestapó letartóztatja és a Zakszenhauzeni koncentrációs táborba viszi.A tudós emberért Magyarország kiállt, és ez kedvezően hatott, Harajdát hamarosan elengedték. Szabadulása után Ungvárra költözött, ahol a Podkárpátszkij Tudományos Társaság végrehajtó igazgatójának nevezték ki (1940 novemberétől-1944 októberéig).
1941-1943 között a Hajnal lap, 1942-1944 között az Orosz Ifjúság, 1941-1944 között az Irodalmi vasárnap szerkesztője.
Harajda János nemcsak az újságok adminisztrálásával és szerkesztésével foglalkozott,de külön kutatta a filológiai (nyelvi) és történelmi kérdéseket is. Lelekács Mihállyal együtt 1943-ban megírták A prikárpáttyai bibliográfia összesítése című művet, 1941-ben megjelent a Az orosz nyelv nyelvtana, mint hivatalos nyelvtankönyv az iskolák számára című műve, 1942-1944 kiadta A Podkárpátszkij társadalomtudomány nagy mezőgazdasági kalendáriumát.
1944 novemberében Harajdát a szovjet katonai kémelhárító csoport letartóztatja, s antiszovjet propagandával vádolják. A tárgylást, amely 1944. december 13-án lett volna, már nem élte meg.
A Szovjet időkben a vezetékneve ki volt húzva a történelemből, műveiről még említést sem volt szabad tenni.
Forrás: bacsinszky.blogspot.com