Kárpátalja anno: juhkolomp Tiszabogdányból
A kolomp acéllemezből készült, rézzel forrasztott hangszer, melyet főként kint háló csordákban, gulyákban, ménesekben, falkákban legelő ökrök, tehenek, lovak, juhok, kivételesen sertések nyakába kötöttek abból a célból, hogy hangjával összetartsa a falkát, vagy pedig az elbitangolásra hajlamos állatokat a pásztor a sötétben is jobban megfigyelhesse.
Az Alföldön gyakran igásökrök nyakába is kötöttek kolompot. Neve valószínűleg hangutánzó igéből származik. Igen széles körben ismeretes: Európa, Ázsia, Afrika minden pásztorkodó népe hasonló eszközt köt falkában legelő állatai nyakába. Készítői céhes vagy céhen kívüli mesterek, ritkán falusi kovácsok, rézöntő cigányok. Egy-egy pásztor falkája nagyságától függően 8–14 fajta kolompból raktáka össze készletét, melynek zenei összhangját Kecskeméten cimbalomnak nevezték. Ennek harmóniáját a pásztorok a kolompféleségek szakszerű kiválasztásával, nagy gonddal állították össze. Ismert a közönséges, behajlított szélű alföldi kolomp, a be nem hajlított szélű csákvári kolomp, a szűk szájú bánáti kolomp, a négyszegletes disznókolomp, a kevésbé szép hangú dunántúli kolomp. Nagyság szerint a 200–400 dkg-os kolomp neve harang (gulyaharang), a 20–40 dkg-os kolompot pergőnek nevezik. A nagyságot gyakrabban literrel mérik, de megkülönböztetik a viselő jószág szerint is (ökörkolomp, tehénkolomp, vezérürükolomp, juhkolomp stb.). A kolompok rendjét a különböző méretű csengők is kiegészítik. A kolompok másodlagos funkciót töltöttek be akkor, amikor a tiszai halászok kivetett horgaikat vékony vesszőre függesztett kolomphoz kötötték. Az állatok nyakára a kolomp felerősítése díszített, cifrázott, sallangozott szíjjal, díszes rézcsattal történt.
A tiszabogdányi juhkolomp egy rézlemezből formált, két nittszeggel összefogott, ovális metszetű, felfelé szélesedő és lapododó csúcsosvállú test. Egyenes hátán félköríves vasfül, bőrpecekkel ráerősítve széles bőrszíj, melynek két vége fent vékony bőrszíjjal összekötve. Belül, a belső fülön kovácsolt vas nyelv. A XX.sz. elején készítették.
Forrás: oszk.hu