Kárpátalja anno: kánikula Ungváron 1892 nyarán

Ne gondoljuk, hogy a kánikula XX. századi találmány! Ung vármegye lakói már 1892-ben is nehezen viselték a hőséget. A korabeli sajtó rendszeresen írt az időnként már elviselhetetlen melegről. Íme néhány cikk:

„A termés eredménye mindaddig ki van téve esélyeknek, míg nincs zsákban. A nagy hőség és szárazság alapos okot ad aggodalomra. Az utóbbi két héten át tartó hőség megsemmisítéssel fenyegette a legszebb reményeket, mert a gyönyörű fejlődésnek indult gabona s a kapásnövények is sokat szenvedtek. Péntekre kis esőt kaptunk, mely azonban korántsem nedvesítette át a földet annyira, hogy a növényzet gyökeréig hatolt volna. A meteorológia azonban esőt jelez s így bőséges esőre lehet reményünk.” (Ung, 1892. június 5.)

„Nagy a forróság 5 nap óta. A gyermekek az Ungban laknak és megközelíthetetlenné teszik a partokat. Mi pedig ennek láttára felkiáltunk: »Uszoda! meddig leszesz még tervezés alatt!«” (Ung, 1892. augusztus 21.)

„A nagy hőség, mely oly tűrhetlen volt a múlt napokban, a gyakorlatokra vonuló 66-ik gyalogezred legénységét is megkínozta útjában, mint halljuk, már a második menetállomáson mintegy 30 legény ápolás alá került s többen az ungvári csapatkórházba szállítottak.” (Ung, 1892. augusztus 28.)

Kárpátalja.ma

Marosi Anita