Kárpátalja anno: képeslap Fülöpfalváról

„Édes Irmikém! Ezen a kártyán láthatod az orosz népviseletet. A múlt vasárnap vettem le őket. Nem a legjobban sikerült, de azért jól kivehető a kis turbán, melyet az orosz menyecskék fejükön viselnek. Leveledet várva várom. Csókol és ölel számtalanszor szerető Tifikéd.” – olvashatjuk az 1903. augusztus 3-án, Fülöpfalván kelt képeslapon.

Igazi gyöngyszem ez a régi felvétel, mely megőrizte a több mint száz éve postára adott lapot.

Magáról Fülöpfalváról (Пилипець) azt lehet tudni, hogy 700-750 méteres magasságban fekszik az Ökörmezői járásban, Huszttól északra, Alsóhidegpatak, Padóc, Rosztoka és Iszka között.

1463-ban alapították, lakói főként ruszinok voltak (1910-ben 822 lakosából 5 magyar, 114 német, 702 ruszin volt), akik a görögkatolikus vallást gyakorolták. Bojkó típusú templomukat 1780-ban építették fel fából, a falut kettészelő Repinka patak partján, s az Istenszülő Szűz Mária Istenanyasága nevet adták neki. A templom mellett áll az 1758-ban, szintén fából épült harangláb.

Az évszázadok során több birtokosa is volt Fülöpfalvának: a Teleki, Sztojka, Uray, Várady és Szathmáry családhoz is tartozott.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma