Kárpátalja anno: Kisharangláb

Harangláb a Beregszászi járás északnyugati szegletében található, közvetlenül az ukrán-magyar határ mentén, Beregszásztól 28 kilométerre, Bátyútól (a legközelebbi vasúti gócponttól) pedig nyolc kilométerre fekszik.

Lehoczky Tivadar leírása szerint nevét egy „magános kápolna vagy a rengetegben hajdan elrejtve volt remetelaknál állott haranglábtól nyerte”.
Kisharangláb nevét először a 14. században említik az oklevelek, mégpedig a Lónyay család birtokaként.
A földesurat követve egészen 1550-ig katolikus vallásúak voltak a településen élők, majd ahogy a Lónyay család református lett, a falu lakói is áttértek az új hitre.
1668-ig Bótrágy filiájaként szerepel a haranglábi egyházközség, önállóvá csak 1795-ben válik, amikor Lónyay Ferenc a mostani paplaki telket 100 váltó forintért megvásárolja.
Ugyanerre az időre tehető a templom felújítása is.
A trianoni békeszerződés előtt Kisharangláb Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott.
Lakossága az 1910-es népszámlálás adatai szerint 357 magyar főt tett ki, ebből öt római katolikus, 327 református és 24 izraelita volt.
A sztálinisták 1944 őszén 32 férfit hurcoltak el a községből, akik közül kilencen maradt oda a lágerben.
(Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye című könyve és a Wikipédia nyomán.)