Kárpátalja anno: Klastromfalva

Ezúttal a Munkácsi járásba, Klastromfalvára (ukránul Handerovica) invitálom az Olvasókat.

A Munkács mellett, Dávidfalvától északnyugatra fekvő település, Klastromfalva neve magyar eredetű, valószínűleg a kolostor szóból származik. Ez arra utal, hogy a falu a munkácsi Szent Miklós kolostor birtoka volt.

A községet először 1645-ben említik Klastrom Falwa néven. Később olyan névváltozatokban jelenik meg az oklevelekben, mint Klastromfalva, Handerovicza, Handerowica), Handerovica, Гандеровицa és Гандеровиця.

Ez utóbbi elnevezés annak köszönhető, hogy a XVII. században a falu Handera János kenéz kezébe került, aki a kenézséget Vanfalusi Kozmától vette meg.

Vályi András Magyar Országnak leírása című munkájában 1796-ban ezt olvashatjuk a településről:

„Klastromfalva orosz falu Bereg Vármegyében. Földes Ura gróf Schönborn Uraság, Klastromallyán a’ Banditáknak Klastromjok is van, lakosai leginkább ó hitűek, fekszik Zavidfalvához nem messze, és annak filiája, határja szorgalmatos trágyázással sem terem egyebet zabnál, fája mind a’ két féle van, piatzozása közel, a’ szőlő hegyekben kereshetnek kézi munkával.”

1851-ben Fényes Elek így írt a faluról:

„Klastromfalva, (Handerovicza), Bereg vármegyei orosz falu, Munkácshoz keletre 1 1/2 mérföldnyire: 7 református, 144 görög katholikus, 8 zsidó lakossal. Hegyes sovány határa van. Földesura gróf Schönborn.”

Lehoczky Tivadar is megemlíti a községet Bereg vármegye monographiája című, 1881-ben kiadott művében:

„Uradalmi orosz falu a Hát-hegy nyugati lejtőjén, a felvidéki járásban, 19 házzal, 133 lakossal és a faluhoz csatolt 2032 holdnyi uradalmi határral…”

1891-ben pedig a Pallas nagy lexikon Podmanistirj néven említi a települést, amelyben akkor 31 rutén lakosa élt.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma