Kárpátalja anno: Koncháza görögkatolikus közössége

Az Ungvártól mindössze hat kilométerre fekvő Koncházát 1348-ban említik először az írások. Először a Koncházy, majd a Homonnay Drugeth, illetve a Bercsényi család birtoka volt a település.

1833-ban 38 házból állt a falu, s 365-en lakták. 1870-ben 428, 1910-ben 531 lelket számlál a település, melynek lakói akkoriban római- és görögkatolikus vallásúak voltak (ma már ortodoxok is élnek Koncházán).

A Koncházai Görögkatolikus Egyházközség a Munkácsi Gör. Kat. Egyházmegye története folyamán egészen a legújabb időkig Minaj filiája volt, esperesi kerületi besorolását is az anyaegyházközség határozta meg. Az egyházközséget 1864-től a Bonum Ecclesiae Cathedralis jelzővel illetik, mely szerint az Ungvári Gör. Kat. Székesegyház javadalmához tartozott. A viszonylag kisebb létszámú községekhez hasonlóan egyházi szempontból lassabban fejlődött Koncháza. A hívek lélekszáma a településen 1792-ben 44, 1847-ben 94, 1915-ben pedig 196 volt. A görögkatolikus egyház eltörlése előtti utolsó adatközléskor, 1947-ben szintén 196 görögkatolikus élt a községben.

A helyi emberek elmondása szerint az egyházközségnek nem volt felekezeti iskolája, a második világháború környékén az áldozópapok a helyi polgári iskolában tanították a hittant.

Templomát 1891-ben szentelték fel az Istenszülő elhunyta és mennybevitele (Nagyboldogasszony) tiszteletére, azonban az építkezés ekkor még nem fejeződött be. A szentelés évétől kezdődően 1908-ig az összeírások szilárd anyagból épült templomot jeleznek „torony nélkül” megjegyzéssel. 1908-tól két alkalommal is „1906-ban felújított” megjegyzés található Koncházára vonatkozóan, mely valószínűleg a torony felállítására és a templom építésének befejezésére utal.

A második világháború idején találatot kapott a bazilika típusú kőtemplom északi oldala. 1953-ban a szovjet hatalom bezáratta a templomot, három év múlva a tornyát is lebontatták. A kommunizmus évtizedeiben az épületet háromszintessé átalakított vegyszer- illetve terményraktárként használták. A templom maradványait a görögkatolikus egyház legalizációját követően, a kilencvenes évek elején kapta vissza a közösség. Az újjáépítési munkálatok több évet vettek igénybe, a templom tornyát 1996-ban állították helyre. A szovjet érában elkobzott parókiát a rendszerváltás után sem szolgáltatták vissza az egyházközségnek.

1995-ben jegyezték be újra az állami hatóságok a Koncházi Görögkatolikus Egyházközséget, mely 1996-ban az Ungvári Esperesi Kerület részévé vált, majd 2003-tól az Ungvár Járási Esperesi Kerület immár önálló parókiája lett.

Bár Koncháza magyar többségű település (az ukránok részaránya mintegy 30%-os), a görögkatolikus közösséget közel 30 magyar és 130 ukrán anyanyelvű görögkatolikus hívő alkotja. A Szent Liturgiát két nyelven, a magyar és ukrán énekek váltakozásával, a Julián- és a Gergely-naptárak szerint végzik.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma