Kárpátalja anno: Kovászó: várrom

Kovászó közelében, Nagybereg és Bene közt, a Borzsa folyó jobb partján emelkedő sziklás magaslaton találhatóak a vár romjai.
A kovászói vár építési ideje a 12-14. század közötti időre tehető és a középkori feudális lakótornyok közé tartozik a Szerednyei várhoz hasonlóan.
A vár hadászati szempontból fontos szerepet töltött be. Feladata az ország belsejébe vezető úgynevezett sóút ellenőrzése volt. 1390-ben Zsigmond király János mesternek; Nagymihályi György fiának adományozta. A kovászói vár 1495-ben Matuznai család birtokába került. 1557-tól 1562-ig Matuznai Pál rablótanyául használta a kovászói várat, fegyveres zsoldosaival gyakran rabolta végig a szomszédos falvakat. 1564-ben I.Ferdinánd egyik vezére Schwendli Lázár seregével kovászói várat hatalmába kerítette és leromboltatta. A romos vár végső pusztulását végül 1567-ben a tatárok okozták. A vár soha többé nem épült fel, romjait repkény futotta be.
A vár központi és legrégibb része a 12 méter körüli kerek harangtorony volt, mely a vár délnyugati sarkán helyezkedett el. Az erődítés ehhez épült ki háromszög alakban.
Északi oldalról 15 méter magas sziklafal védte, míg a többi oldalról négy árok övezte a várat, ez jelentette a védelmet.
Forrás: wikipedia.org