Kárpátalja anno: Nagyberezna szülötte, Gróh István
Az Ung vármegyéhez tartozó Nagybereznán látta meg a napvilágot 1867. június 2-án Gróh István iparművész, művészetelméleti író, az Iparművészeti Főiskola egykori rektora.
Édesapja Gróh Sámuel adótiszt, édesanyja Polyanszki Viktória. Testvérei: Gróh Gyula kémikus, az MTA tagja, Gróh Géza mérnök, Gróh Béla festőművész és Gróh József, az esztergomi főegyházmegye ügyésze.
A család az édesapa munkája miatt átköltözött Nagybereznáról Esztergomba. Gróh István ott végezte el a reáliskolát. Kaán János volt a rajztanára. Gimnáziumi tanulmányait is Esztergomban kezdte meg, majd Budapesten fejezte be.
Ezt követően a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mesterei közt tudhatta Székely Bertalant és Lotz Károlyt.
A diploma megszerzését követően Nyíregyháza és Rozsnyó iskoláiban tanított. 1896-tól az Iparművészeti Iskola tanára, majd 1917-től 1926-os nyugdíjazásáig igazgatója volt.
Művészettörténészként elsősorban a magyarországi középkori iparművészet történetével és a bizánci művészet első magyarországi emlékeivel foglalkozott. Kiváló ismerője volt a magyar népművészetnek, ezen belül különös figyelmet szentelt a magyar nép hímzésekben, fafaragásokban, szűrdíszítésekben megjelenő motívumainak.
A magyar műemlékvédelem előmozdítója is volt. Számos középkori falfestmény felkutatása és lemásolása fűződik a nevéhez. 1901-ben tanítványaival restaurálta az eperjesi Rákóczi-ház díszítését, és elkészítette a lőcsei Thurzó-ház restaurálási tervét. 1927-ben részt vett a budapesti egyetemi templomban található, Johann Bergl által 1776-ban készített freskók felújításában. 1907-ben díszítőfrízt festett a Zeneakadémia nagytermébe.
A Magyar Görög Katolikusok Országos Szövetségének elnökeként, továbbá a Görögkatolikus Szemle szerkesztőjeként fontos szerepet vállalt a magyarországi görögkatolikusok életében.
Szegő Demeter álnéven számos regényt és elbeszélést írt.
Tagja volt a Nemzeti Tanács Irodalmi és Művészeti Szaktanácsának, a Műemlékek Országos Bizottságának, az Országos Képzőművészeti Tanácsnak, a Szerzői Jogi Szakértő Bizottságnak, az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottságnak, a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács külföldi kiállítások bizottságának, az esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaságnak.
Budapesten hunyt el 1936. március 16-án.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma