Kárpátalja anno: Nagyboldogasszony ünnepére szentelt római katolikus templomok Kárpátalján

Augusztus 15-én ünnepli a katolikus egyház Nagyboldogasszony napját, melyen az Istenszülő mennybevételének eseményére emlékeznek a hívők.

Kárpátalján számos római katolikus, görögkatolikus és ortodox templomnak Nagyboldogasszony napja a címünnepe.

A római katolikus templomok közül a császlócit, a szolyvait, az oroszmokrait, a rahó-zipsereit, a klacsanóit, a gyertyánligetit és a felsőkerepecit szentelték fel erre az ünnepre.

Közülük a legrégebbi a XIV. század elején épült császlóci, melyet egykor a kültámadások ellen sánccal is védtek. Fényesen felszerelt festményekkel, fafaragásokkal gazdagon ékesített templom volt mindaddig, míg 1549-ben a hitújítók kezére nem került. Ezt követően a császlóci katolikusok előbb a gerényi pálosok, majd a kisráti plébános gondoskodása alá tartoztak. 1774-ben Eszterházy Károly gróf, egri püspök a templomot tető nélkül, megrongálva találta, s elrendelte rendbehozatalát. Ezt 1795-re sikerült megvalósítani. Tornyát 1797-ben építették fel. 1846-ban és 1874-ben ismét alapos helyreállításokat végeztek a templomon: áttörték a hajó főfalát, és karzatos toldalékkal látták el. Az 1960-as évek közepén a templomtorony leégett, ezt követően tatarozták. Értékes a templom orgonája, melyet a Rieger Testvérek építettek 1906-ban.

A klacsanói római katolikus templom is régebbi eredetű, 1688-ban épült barokk stílusban. 1960-ban a szovjet hatóságok elvették, s a rendszerváltás után félig romosan adták vissza. A templom szentélye 2002-ben kapott új berendezést. A fából készült, művészien faragott liturgikus berendezést Matl Péter készítette. A szertartások nyelve szlovák és ukrán.

Gyertyánligeten 1786-ban alapítottak plébániát. Kezdetben egy kincstári ház szolgált templomul, a hívek leginkább németek és magyarok voltak. 1824 táján épült fel jelenlegi temploma. A templombelsőt 1996-ban festették ki utoljára. Műemlék értékű orgonája – Dangl Antal és fia munkája – 1886-ban került ide a gödöllői várkápolnából. A liturgia nyelve magyar.

Felsőkerepecen 1788-ban adták át a mostani, 220 ülőhelyes templomot. Tornyán – melyben három harang lakik – az 1822-es dátum látható. 1984-ben belső, 2002-ben külső felújítást végeztek rajta. A görögkatolikus hívek is használják. A szent mise nyelve: német.

A szolyvai templomot 1900-ban emelték. Csak keveset tudunk a történetéről. 1993-ban újították fel, ekkor kapott központi fűtést. Legutóbb 2001-ben tatarozták. Három harangja van, ideiglenesen itt helyezték el a szentmiklósi templom harangjait is. A templomban ukrán és magyar nyelvű szent mise is hallgatható.

Az oroszmokrai kis fatemplomot az 1900-as évek elején építették a Németmokráról áttelepült német ajkú lakosok.  1945-ben a kommunista hatalom bezáratta, majd művelődési házként használták. 1996-ban adták vissza, ezt követően sikerült felújítani a közösségnek. Ma már olyan kevesen gyakorolják a településen a római katolikus vallást, hogy a templomot átengedték használatra a görögkatolikusoknak.

A rahó-zipserei római katolikus kápolna építésének hátterében hasonló történet áll, mint az oroszmokrainál. Rahó-Zipserei iparosodása a 19. század közepén indult meg. Ekkor nagy számban telepítettek be németeket (cipszereket). Az általuk épített kis kápolna is ebből az időből való. A XX. század kilencvenes éveiben két alkalommal is bővítették a kápolnát. Új oltárképe is ekkor készült.

(Felhasznált irodalom: Kárpátalja, Római katolikus templomok, szerk.: Pápai Zsuzsanna, Munkács, 2003)

Marosi Anita

Kárpátalja.ma