Kárpátalja anno: Nagyszőlős: római katolikus templom

Nagyszőlős szászokkal benépesített királynői birtok és nyaraló volt szinte első királyaink idejétől kezdve. 1262-ben királyi kiváltságokat kapott a város. A Fekete-hegyen állnak az Ugocsa vár romjai. Várnagyáról először 1308-ban történik említés. Zsigmond király egyik irata Szőlőst már városnak (civitas) nevezi. Az 1545. évi 25. törvényben pedig az ország első plébániái között foglal helyet.

A fennálló ősi templom építési ideje nem ismeretes egyértelműen. Annyi bizonyos, hogy a XIII. században már megalapították a plébániát. A templom a hitújítók kezére kerülve pusztulásnak indult. Mikor visszaszerezték a katolikusok, fedél nélkül volt. Hám János püspök állíttatta helyre. A katolikus hívek közben sem voltak templom nélkül, mert a ferencesek kolostorát és templomát 1693-ban a Perényi család már helyreállíttatta.

Az ősi plébániát 1863-ban állíttatták vissza. A templomot 1902-ben kifestették. Ez idő tájt kapta a tornya a mai csúcsos sisakját, előtte barokk sisakot ,,viselt”. 1959-ben bezárták, gyári raktárként használták, miközben a temetőkápolnában imádkoztak a hívek. 1989-ben sikerült a plébánia restaurációja, a templomot felújíttották. Paskai László Bíboros úr szentelte fel 1991-ben.

Az épület egyhajós és meglehetősen keskeny, alig 10 méter szélességű, amihez képest 50 méteres hosszúsága feltűnő. Bár az épület egy része még a XIII. századi részleteket mutatja, a templom mai formájában a XIV. századi gótikus építészet egyik Kárpátaljai emléke. A sokszögzáródású szentélyt és a magas oldalfalak látványos támpillérrendszer tagolja. A szentély és a déli hajóoldal ablakai koragótikusak, csúcsívesek. A nyugati homlokzatot az alul négyzetes, feljebb azonban nyolcszögletes harangtorony uralja. A torony keskeny, szépen faragott ablakai az alsó szinten csúcsívesek, a második emeleten azonban félkörívesek. A torony alatt csúcsíves kapuzat található, felette püspöki címer.

A templombelső szintén számos párját ritkító szépséget rejt, bár belülről az épület a XVIII. században újraboltozták és jelentősen átépítették. A terméskövekből faragott gótikus diadalív a templomtérnek majdnem a közepén található, vagyis a középkori szentély – szokatlan módon – lényegében ugyanolyan hosszú, mint maga a hajó.

Anyakönyvezés kezdete: 1698.

Műemlékértékű orgonáját Országh Sándor és fia cég építette 1888-ban.

Titulusa: Jézus Mennybemenetele templom, Plébánia.