Kárpátalja anno: Nagyszőlős: szőlőtermesztés

A régi krónikák szerint Kárpátalja a Római Birodalom ősi borvidékeinek egyike.

A római légiósok Probus császár (276-282) parancsára ültettek szőlőt az északi megyékben.
Ezen kívül egyes források szerint a X. században az alföldre érkező nomád törzsek, a mai magyarok ősei hozták Kárpátaljára a közép-ázsiai szőlőfajtákat.
Az Alföld éghajlatának, talajösszetételének és földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően már a XII-XIII. századtól egyre nagyobb mértékben fejlődött a vidék borkultúrája.
A Batu kán vezette tatárok támadását követően 1251-ben a szőlő- és más ültetvények tönkrementek. A kiüresedett vidék benépesítése érdekében IV. Béla magyar király 1254-ben német és olasz szőlészeket (vincelléreket) hívott meg ide, Munkácsot és a környező földeket pedig odaajándékozta vejének, Lev Danilovics galíciai fejedelemnek, aki engedélyezte a szőlőültetvények kialakítását, a borkészítést és a kereskedelmet. Az első 10 évben a borászoknak és borkereskedőknek nem kellett adót és egyházi járulékot fizetniük.
A kárpátaljai borkultúra történelmi központja a Nagyszőlős közelében található Fekete – hegy, hiszen Kárpátalján először itt termesztettek szőlőt. Az első kárpátaljai borászatot említő történelmi dokumentumban szintén Nagyszőlős városáról esik szó. Ez egy 1093-ból, azaz I. Ladiszláv idejéből származó okmány, amely szerint Nagyszőlős lakosságával és a környező földekkel együtt a szerzetesek tulajdonába került. II. Géza (1141-1162) idejében a mai Nagyszőlős területén alakították ki az első kárpátaljai szőlőültetvényt. Ez elsősorban a kedvező éghajlatnak, a talajösszetételnek és a reggeltől estig a nap sugaraiban fürdő Fekete – hegy földrajzi elhelyezkedésének volt köszönhető.

A XIII század végére már nemcsak Nagyszőlős és Munkács, hanem a környező települések (Beregszász, Nagymuzsaly, Mezőkaszony, Mezővári, Nagybereg) közelében is voltak szőlőültetvények. Ezek többsége a monostorok tulajdonát képezte. Egyre népszerűbbé váltak az olyan szőlőfajták, mint a Rizling, a Furmint, a Hárslevelű, a Szerémi Zöld és a Bakator.
Forrás: sasspince.com.ua