Kárpátalja anno: páncélvonat a Kárpátokban

A páncélvonat fegyverekkel és páncélzattal ellátott vasúti szerelvény.

Kialakulása a 19. század második felére tehető. A hadi használatra szánt vasúti szerelvények három nagyobb változatát különböztetik meg:
páncélvonat (a személyzetet és a fegyverzetet zárt páncélzat védi)
vasúti löveg (vasúti alvázra épített, nagy űrméretű ágyúk, mozsarak)
fegyveres szerelvények (néhány géppuskával felszerelt, főleg csapatok vagy ellátmány továbbítására használt vonat)
 felfegyverzett, rögtönzött szerelvényeket az osztrákok építették 1848-ban, illetve az angolok 1859-ben.
A vasút teljes körű katonai használatára az amerikai polgárháborúban került sor. Az első, felfegyverzett vonatot a polgárháborúban az északiak alkalmazták Baltimore-tól a déli szabotőrök ellen. Tüzérséget először a déliek építettek a kocsikra, Lee tábornok parancsára.

A páncélvonatok teljes kifejlődésüket a brit gyarmati háborúknak köszönhetik. Az 1882-es egyiptomi hadjárat során raktak lövegeket, homokzsákokból és acél lemezekből védőfalat a megfelelő kocsikra. Ezen vonatok újítása abban is rejlett, hogy egy vagont kapcsoltak a szerelvény elejére, ami feláldozható volt ha aláaknázták a pályát vagy ki akarták siklatni a vonatot.

Az első világháborúban a nyugati front egyetlen vezető hatalmának sem volt terve arra, hogy használjon páncélvonatot, ha kitörne a háború. Ennek ellenére előfordult, hogy páncélvonatokat alkalmaztak a szemben álló felek, mielőtt megmerevedett volna a front. A Belga Hadsereg az első világháború elején felszerelt két könnyű vonatot, majd a Brit Haditengerészeti Hadosztály is kettőt a megérkezésük után. Néhány pőrekocsira haditengerészeti ágyúkat ás alacsony, páncélozott oldalfalakat tettek. Ezeket azután az Antwerpen környéki harcokban vetették be 1914 szeptemberében. A német csapatok is építettek néhány szükségvonatot, amiket Belfort körül alkalmaztak 1914 augusztusában járőrözésre.

A keleti fronton teljesen más volt a helyzet. Az Orosz Birodalom a korábbi háborúk (Bokszerlázadás, orosz-japán háború) tapasztalatán okulva 1912-től kezdődően négy szerelvényt építettek sorozatban. Ezek egy páncélozott gőzmozdonyból, kettő vagy több páncélozott kocsiból (géppuskákkal vagy kis kaliberű lövegekkel felszerelve) és két vezérlő kocsiból álltak. A búr háborúból okulva, a vonat elején és végén egy-egy lapos oldalfalú kocsi volt a biztonság miatt. A háború közeledtével ezeket Galíciába vezényelték, szembe a német és osztrák-magyar seregekkel. Ezeket a háború kitörése után nagy sikerrel vetették be támadó és védekező hadműveletekben egyaránt.

A háború előrehaladtával egyre nagyobb, fejlettebb páncélvonatokat építettek. Ezekhez az erődépítészetből és a hadihajók kialakításából vették az ötleteket (páncélkupolák a lövegeknek, a páncélkupolák lépcsőzetes elhelyezése stb.). Ezekben a fő fegyverzetet 3 hüvelykes tábori ágyúk alkották, de a későbbiekben már csak 3 hüvelykes hegyi ágyúk beépítésére volt lehetőségük. Néhány szerelvény a helyi parancsnokok elképzelései alapján épültek, így is 1915 végére 15 darab páncélvonat volt az Orosz Hadsereg szolgálatában.

Az új vasúti-cirkálókat 1916-tól kezdték el építeni. Ezeket egy alacsony oldalfalú kocsira építették fel, beépítettek két 60 LE-ős benzinmotor ami 45 km/h sebességre volt képes gyorsítani az eszközt. Fő fegyverzete egy-egy 57 mm-es gyorstüzelő Nordenfelt ágyú volt a kocsi két végén. A szerelvényhez tartozott még két, 2 tengelyes vágány-teherautó is.

Az orosz sikereket látva az Osztrák-Magyar Hadseregben is elkezdték a páncélvonatok építését. Az első hármat még a csapatoknál, a fellelhető anyagokból rögtönözték a galíciai hadszíntéren 1914 őszén. Ezt követően a MÁV javaslatára a Hadügyminisztérium leadta a rendelést ipari kivitelű páncélvonatok gyártására. 1914 végére el is készültek az új szerelvények, szám szerint hat darab. Ezek egy vagy két páncélozott MÁV 377 sorozatú gőzmozdonyból, egy vagy két gyalogsági kocsiból (géppuskákkal felszerelve) és egy vagy kettő lövegkocsiból (géppuskákkal és lövegekkel felszerelve) álltak. Még 1915-ben építettek egy un. lapos vonatot is, amelynek a kocsijai három tengelyesek voltak és legömbölyített formájú, alacsony felépítménnyel rendelkezett. Ennek volt egy benzinmotorral ellátott, önjáró lövegkocsija is. Mindhárom hadszíntéren sikerrel vetették be ezeket a vonatokat.
A német csapatok a keleti hadszíntéren is csak rögtönzött páncélvonatokkal rendelkeztek. Az elsőt 1915 őszén Kelet-Poroszországban építették meg, majd még kettő készült a román-frontra is. Ezek közös jellemzője volt, hogy a csapatoknál, házilag készültek.
Az orosz polgárháború időszaka volt az, amikor a páncélvonatok fénykorukat élték, ők döntötték el egy csata kimenetelét.
Forrás: wikipedia.org