Kárpátalja anno: Papp Antal görögkatolikus püspök

147 évvel ezelőtt e napon született Papp Antal, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke, címzetes érsek, a Miskolci Apostoli Exarchátus kormányzója.
Az osztrák–magyar kiegyezés évében, 1867. november 17-én látta meg a napvilágot Nagykállóban id. Papp Antal görögkatolikus lelkész fiaként.
Tanulmányai befejeztével az ungvári papi fiúárvaházban lett tanulmányi felügyelő, majd Firczák Gyula munkácsi görögkatolikus püspök titkáraként tevékenykedett. A főpásztor 1912-ben bekövetkező halála után Papp Antalt választották megyéspüspökké.
Ugyanebben az évben I. Ferenc József mint a magyar katolikus egyház főkegyura megalapította a Hajdúdorogi Egyházmegyét a magyar ajkú és identitású görögkatolikusok számára. Az egyházmegye létrejöttét X. Piusz pápa Christifideles graeci (Krisztushoz hű görögök) kezdetű bullájával, a Magyar Országgyűlés pedig az 1913. évi XXXV. törvénycikkel hagyta jóvá.
A Munkácsi, Eperjesi, Nagyváradi, Gyulafehárvár-Fogarasi, Szamosújvári és Esztergomi Egyházmegyékből összesen 162 parókia került át a Hajdúdorogi Egyházmegyébe.
Az újonnan felállított egyházmegyét Papp Antal – mint apostoli adminisztrátor – 1912. november 17-től 1913. október 5-ig vezette.
Az első világháborút követő határrendezések felborították az egyházmegyék területeit: a Hajdúdorogi Egyházmegye egyházközségeinek fele a határokon túlra került, míg a cseh fennhatóság alá került Munkácsi és Eperjesi Egyházmegyétől 21 község szakadt el. Ezek az egyházközségek Magyarország területén maradtak, így korábbi egyházmegyéik nem tudták biztosítani az ellátásukat. A probléma orvoslására XI. Piusz pápa 1924-ben létrehozta a Miskolci Apostoli Exarchátust, melynek első főpásztora Papp Antal lett.
Papp Antal nem volt hajlandó letenni a csehszlovák állam iránti hűségesküt, ezért a Szentszék kérésére lemondott munkácsi püspöki székéről. A pápa címzetes küzikei (egykori érsekség Hellespontus provinciában – a szerk.) érsekké nevezte ki, felruházta a megyéspüspököket megillető jogokkal és kiváltságokkal. Lemondása után továbbra is az ungvári püspöki palotában lakott, de a cseh hatóságok 1925-ben kiutasították az országból.
Előbb Budapestre ment, majd Miskolcon telepedett le, s innen irányította az exarchátust.
Munkácsi püspökként Papp Antal a tapolcai apát címet is viselte, illetve püspökségének 25. évfordulójára megkapta a királyi titkos tanácsos titulust, majd 1940-ben felsőházi tag lett. Főpapi liturgiáit a Búza téri templomban tartotta.
Püspöksége alatt szentszéki bíróságot, egyházkormányzati szerveket, nyugdíjalapot szervezett. Több kiadvány – az Emlékeztető című füzet, a Keleti Egyház nevű folyóirat, számos ima- és énekeskönyv –, illetve tanulmány fűződik a nevéhez.
Papp Antal püspök 1945. december 24-én adta vissza lelkét Teremtőjének; Máriapócsion, a bazilika kriptájában nyugszik.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma