Kárpátalja anno: pünkösdi vers

Szini Péter pünkösdre írt versét olvashatjuk a Bereg hetilap 1898. május 29-ei számában.

Az író, állami tanító több szállal is kötődött Bereg vidékéhez. 1860. november 24-én született Kis-Lónyán. Iskoláit Munkácson kezdte és 1880-ban Sárospatakon végezte. 1881-ben Makkosjánosiban lakott, ahonnan Beregsurányba, majd Hetébe rendelték tanítónak. Hét év után Fornosra helyezték ki. Innen 1890. március 20-án a vallás- és közoktatásügyi miniszter kinevezte a Beregszász-Végardó állami iskolába tanítónak. Később Debrecenben volt tanító, ahol tüdővész okozta betegsége miatt 1904-ben nyugalmazták. 1906. december 9-én délután 1 órakor hunyt el, életének 46., házasságának 23. évében.

Pedagógusi munkája mellett írással is foglalkozott. Első költeménye 1877-ben jelent meg a Képes Hetilapban. Számos újságnak – Képes Családi Lapok, Hirmondó, Magyar Lap, Kis Ujság, Bereg, Munkács, Munkács és Vidéke, Szabolcsmegyei Közlöny, Urambátyám Napló, Szabolcsi Szabadsajtó, Szatmár és Vidéke, Szamos, Felső Magyarország, Fővárosi Lapok, Vasárnapi Ujság – is írt.

Több pályadíjat is nyert elbeszéléseivel.

Pünkösd című versét 1898-ban írta Debrecenben.

Elköltözött bár a nagy Istenember,

Nem hagyta árván hű tanítványait,

Kiket egyenlő vágy és érzelemmel

Összetartott erős remény s igaz hit.

Tíz nap múlt csak s lángra lobbant az Eszme,

Melyet már oly sokan hittek elveszve

Rémület jött a tomboló kaczajra:

Oh, szunnyadott csati, s óh, nem volt meghalva!

Megjött a szép nap égi szent malaszttal,

Hogy bekösse a vérező sebeket.

Kétség között reményt nyújt és vigasztal:

Meghűlni az igazságnak nem lehet!

Bár gonoszul hantok alá lezárják:

Feltöri az eltemető sir zárját

S ragyogni jog szebb fényben a föld felett;

Mint kelő napnál harmatos levelek.

Jöjj, rózsás pünkösd, mondd a szenvedőnek:

Nem örökös keble mélyén a bánat.

A borúra szebb napjai eljőnek,

Melyben ismét örömökre találhat.

Mondd a rabnak, kit ádáz ellensége

Letétetett rideg börtön mélyére:

Ne bánkódjék!…Nap gyula ki a föld felett;

Meghalni az igazságnak nem lehet!

Jöjj el hozzánk, vigasztaló Szent Lélek!

Űzze fényed messze e föld sok baját.

Világodnál láthassák meg a népek

Felragyogni szebb örömök hajnalát.

Jöjj, Vigasztaló s gyulj szivemben fényre,

Hogy küzdjek itt tűrve, bízva, remélve.

Jöjj s erősítsd e szent hittel keblemet:

Meghalni az igazságnak nem lehet!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma