Kárpátalja anno: Sárosoroszi Halász Gyula földrajzíró szemével

„Ugocsa, Bereg! Boldog nyarak emléke fűz hozzátok, mennyi feledhetetlen kedves falu neve zsong emlékezetemben Nagypaládtól Sáros-Orosziig…rátok ismerek egy emberöltő messzeségből.” Így ír Halász Gyula az 1937-ben kiadott Falusi emlék című naplójában szülővidékéről.

Halász Gyula (1881–1947) nyelvész, földrajztudós, lektor, műfordító Sárosorosziban látta meg a napvilágot Halász Imre újságíró fiaként.

A magyaróvári gazdasági akadémián kapott oklevelet 1902-ben, majd 1906 és 1909 között a budapesti egyetemen tanult, 1911-től a Földrajzi Társaság titkára volt. Egy időben a Pesti Hírlap belső munkatársa volt, 1934-től négy éven át pedig a Rádió irodalmi osztályán működött mint lektor. Fordítóként Stein Aurél, Sven Hedin, illetve Scott műveit ültette át magyarra. Alapítója volt az Utazások könyvtára című cégnek, illetve szerkesztője volt a Hat világrész című gyűjteménynek is. Olyan munkák fűződnek a nevéhez, mint az Öt világrész magyar vándorai (Bp., 1936); az Édes anyanyelvünk (Bp., 1938) és a Világjáró magyarok (Bp., 1945).

Sárosorosziban a szülőháza helyén ma az általános iskola épülete áll, melyen egy tábla őrzi a tudós emlékét.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma