Kárpátalja anno: Soltész Zoltán festőművész

A kárpátaljai festőiskola meghatározó alakja Soltész Zoltán festőművész, aki 1909. június 21-én (más források szerint július) született az Ung vármegyei Kapás (Priekopa) községben.

Személyiségének sokoldalúságát mutatja, hogy amellett, hogy 1932-ben diplomát szerzett az ungvári művészeti iskolában, 1933-ban a Vérke-parti város görögkatolikus szemináriumát is elvégezte. A Nagybereznai járásban, Uzsok községben végezte papi teendőit, emellett továbbra is festett.

Mestereinek Erdélyi Bélát és Boksay Józsefet tartotta. Elsősorban tájképek festésével foglalkozott, egyik kedvenc helye az Ung völgyében található fenyvesvölgyi (Sztavna) művésztelep volt.

Jelentős munkássága ellenére csak nagyon keveset tudunk róla. Leginkább számokban, tényekben ismerjük a festőművész életútját.

Első önálló kiállítása 1933-ban nyílt meg Ungváron.

1945-től állandó résztvevője volt az országos kiállításoknak.

1946-ban felvételt nyert az Ukrajnai Képzőművészek Szövetségébe. 1961-ben Kijevben állították ki a festményeit.

1975-ben elnyerte az Ukrajna érdemes művésze címet.

1988-ban Glück Gábor festőművésszel nyílt közös kiállítása Budapesten.

Két évvel később, 1990-ben hunyt el Ungváron.

Művei Ukrajna, Oroszország, Japán, Kanada, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Románia, Lengyelország, Németország, Hollandia számos múzeumában, valamint magángyűjtőknél találhatóak meg.

Festőművészi hivatását fia, Soltész István is követte.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma