Kárpátalja anno: sörgyártás Kárpátalján

A meleg beköszöntével sokaknak jól esik „egy pofa sör”. Ne gondoljuk, hogy csak korunkban népszerű ez a hűsítő nedű, Kárpátalján közel 300 éves a sörgyártás hagyománya. A nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc is támogatta az ital gyártását.

Szándékának komolyságát mi sem jelzi jobban, minthogy 1701-ben, amikor Munkácshoz tartozó Őrhegyalján (Podhering) a fejedelem kibővítette a korábbi serfőzdét, az egész települést felmentette az úrbér alól, s a falu valamennyi lakosának az új gyárban kellett dolgoznia.

Rákóczi az üzem élére Ede Hofzahlmeistert állította, a sör előállításának folyamatát pedig a bajor Johann Conrad Heydolffra bízta, akit maga hívott a Latorca-parti városba.

A Rákóczi-szabadságharc bukása után a gyárat elkobozták, 1728-tól a Schönbor család tulajdonába került. Ők folytatták a sörgyártást. A paraszti munkát az 1830-as években bérmunka váltotta fel, a régi serfőzde helyére pedig új gyárat emeltek, melyet korszerű gépekkel szereltek fel.

Ennek köszönhetően az 1900-as évek elején a gyár már évente kétmillió liter sört gyártott. Az üvegek címkéjén a Kárpáti sör, a Vár sör, a Munkácsi barna sör feliratok szerepeltek.

1944 végén a sörgyár sem kerülhette el sorsát: államosították. Még néhány évtizedig sikeresen működött, 1974-ben közel 26 millió liter sör került ki innen. Ugyanakkor a szakértelem hiánya és a teljesítményközpontú termelés következtében a sör minősége egyre inkább romlott, míg végül 1996-ban bezárták a gyárat.

 Marosi Anita

Kárpátalja.ma