Kárpátalja anno: Szőlősgyula – 1920

A Szőlősgyula 16 km-re fekszik Nagyszőlőstől, Hömlőc és Aklihegy között terül el az ukrán-román határ mentén. A falun halad át a Tiszaújlak – Nevetlen – Feketeardó közút. Vasútállomása 6 km-re van Feketeardóban. Történelmi borvidék.
A települést 1337-ben említik először. A Gyula helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A megkülönböztető szerepű Szőlős előtag a falu fölötti szőlőhegyen folytatott szőlőtermesztéssel kapcsolatos. A XV. században a Perényiek birtokába került 1480-tól a Rákócziak és a Károlyi grófok birtoka lett. Hozzátartozott a Szőlőhegy.
1944 őszén a sztálinisták a faluból 103 férfit hurcoltak el, 24-en soha nem tértek haza. A település közigazgatásilag Feketeardóhoz tartozik.
Szőlősgyula (1946-tól Julivci, majd visszakapja nevét: Gyula) színmagyar település.
A 2001-es népszámlálási adatok szerint Szőlősgyula lakosságának a száma 1 421 ember, ebből 1 360 a magyar nemzetiségű. A lakosság egyöntetűen a református egyházközösség tagja. 1945-től a faluban magyar elemi iskola működött, 1948-tól pedig általános iskolája van.
A falu nevezetessége a XV. században épült gótikus falusi templom, melynek kőkerítése is középkori eredetre utal. A kőtemplomra fatornyot emeltek, amelybe az 1940-es évek végén belecsapott a villám. 1977-ig földre épített állványon szóltak a harangok.
Ritka szépségű kirándulóhelynek számít a falu szőlőhegye, az Akli-hegy vagy a Gyulai-hegy.
A II. világháború és a sztálinizmus magyar áldozatainak 1989 novemberében kopjafát állítottak és emléktáblát avattak.
Forrás: karpatszallas.net