Kárpátalja anno: Tiszaszirma
A Nagyszőlősi járás ruszin települése a Tisza jobb partján, Tiszasásvár, Szőlősvégardó és Nagyszőlős közt fekvő Tiszaszirma (Drotinci).
Nevének első részét a mellette folyó Tiszáról kapta, az utótag pedig az egykor ott birtokos Szirmai család nevéből származik.
A község első említése 1295–1300 között történik.
1717-ben Szirmát és a környező településeket a krími tatárok elpusztították. Később ruszinokkal települt újra.
Az 1910-es népszámláláskor 580 lakosa volt, ebből 90-en magyarnak, 59-en németnek, 430-an ruténnak vallották magukat. A faluban a legnagyobb vallási közösséget a görögkatolikusok alkották 458 hívővel, mellettük 30 római katolikus és 65 izraelita gyakorolta a vallását.
A település nevezetessége az a templom, melyet 1910-ben épített a görögkatolikus közösség a korábbi fatemplom helyére. Az Isten házát Szűz Mária születésének ünnepére (Pokrova, szeptember 21.) szentelték fel.
A szovjet hatalom azonban 1949-ben betiltotta a görögkatolikus vallást, a falu akkori papját, Mikulyák Vaszilt letartóztatták és 25 év kényszermunkára ítélték , mert nem állt át a pravoszláv hitre. 1956-ban szabadult a lágerből.
A görögkatolikus templomot a szovjetek átadták a pravoszlávoknak, akik 1989 után sem szolgáltatták azt vissza eredeti tulajdonosának.
A görögkatolikusok ezért 1998-ban másik templomot emeltek a faluban, melyet Szemedi János püspök szentelt fel 1999. szeptember 19-én.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma