Kárpátalja anno: tiszaújlaki részvény
- augusztus 1-jén bocsátotta ki a Tisza-Ujlaki Gazdasági Bank Részvény-Társaság a fenti képen látható részvényt.
A 256-os sorszámú és 200 korona értékű részvény tulajdonosa a debreceni Weisz Menyhért lett.
A dokumentumot a Magyar Nemzeti Bank őrzi.
A részvények és a tőzsdepiac története Magyarországon a XIX. század első felében kezdődött, majd a másodikban virágzott ki. Ugyanis addig a Werbőczy-féle Hármaskönyv szokásjoga nem ismerte el a kötvényeket és részvényeket.
A részvénytársaságok hazai meghonosításában jelentős szerepet vállalt Széchenyi István. 1836-ban alapított részvénytársasága keretében épülhetett meg például a Lánchíd.
Ugyanebben az esztendőben megalakult a Pesti Hengermalom Rt., majd 1841-ben létrejött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt.
Az ezt követő években sorra alakultak a hasonló társaságok, míg 1864. január 18-án megnyílt a Budapesti Áru- és Értéktőzsde is.
A tőzsdén ekkor 17 részvényt (4 bank, 2 malom, 2 biztosító, 3 bánya, Lánchíd, Alagút), 1 záloglevelet, 11 külföldi pénznemet és 9 váltót jegyeztek.
A következő évtizedben gomba módra szaporodtak a részvénytársaságok, melyek az első nagy válságot 1873-ban élték át.
Utána hullámzó – növekvő majd visszaeső – forgalom jellemezte a tőzsdét.
- július 27-én bezárták, így az első világháború alatt csak félhivatalos módon működött a régi gabonatőzsde termében.
A háború végén visszaesés következett be az értékpapírok eladásában, ezért a tőzsdetanács egyes kiemelt papíroknál megszabta az árfolyamokat, amelyek alatt nem lehetett üzleteket kötni.
1926-tól a koronát felváltotta a pengő, így a részvényeket is ebben a pénznemben jegyezték a továbbiakban.
- október 25-én, a „fekete pénteken” összeomlott a New York-i tőzsde.
Mindez súlyosan érintette a magyar gazdaságot is: az export egyharmadára esett, az állam fizetésképtelenné vált.
A II. világháborúig több hullámvölgyet is átélt a magyar tőzsdepiac.
Miután 1941-ben Magyarország belépett a háborúba, a részvényárfolyamok is emelkedni kezdtek.
A tőzsde Budapest ostromának kezdetekor, 1944. december 25-én bezárt, s hivatalosan csak 1946 augusztusában nyílt meg ismét.
Működése rövid ideig tartott, a kommunista hatalom 1948. május 25-én feloszlatta.
Ezután több, mint három évtizedes szünet következett, míg 1983-ban megjelenhettek az első értékpapírok. A tőzsde pedig 1990. június 21-én nyitotta meg újra kapuit. (Felhasznált irodalom: http://www.econom.hu/a-tozsde-tortenete/)
Marosi Anita
Kárpátalja.ma