Kárpátalja anno: Ugocsa vármegye címere
A történelmi Magyarország egyik legkisebb vármegyéje volt egykor Ugocsa. A mindössze 1213 km²-nyi területű vármegyéről itt olvashatunk bővebben.
Ugocsa címere kerek talpú, szegélyezett, negyedelt pajzs, boglárpajzzsal. A szegély 23 darab makkal díszített. Az első mezőben szőlőfürt függ, a második mezőben jobb harántosan állított hal, a harmadik mezőben makk látható. A negyedik mezőben szintén jobb harántosan elfordult folyami rák, a Batár-folyó rákja helyezkedik el. A boglárpajzs mezejében oroszlán ágaskodik, ez a Perényi család címere. A címerpajzs fölött két heraldikai rózsa és köztük egy heraldikai liliom lebeg. (Forrás: www.magyarcimerek.hu)
Érdemes megvizsgálni Ugocsa címerének néhány elemét.
A hal. A magyar vármegyék közül csak alig néhánynál találkozunk hal ábrázolásával. Bereg, Bihar, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Zemplén címereiben láthatunk halat (eredetileg Heves megye címerében is volt, de onnét utóbb már kimaradt) – írja Rainer Pál. A halak közül főként a csuka, a pisztráng, az angolna és a ponty jelenik meg a címerekben. Az ábrázolásuk is többféle: lehet tátott szárnyú, úszó, és vízszintes helyzetű is a hal a címerben.
A rák. A címerekben általában a folyami rák szerepel, illetve a tengerparti régióknál megjelenik a tarisznyarák és más tengeri rákok is. Egyes címerekben, például a Rakovszky családénál beszélő funkcióban jelenik meg a rák. Az állat ábrázolásmódja megegyezik a természetes rák alakjával, esetleg az ollói lehetnek nagyobbra méretezve. A rákollók néha önállóan is előfordulhatnak, mint például a Krewet család címerében. A rák színe a címerben általában vörös, mint Szatmár esetében, de más színben is előfordulhat. Ugocsa és Turóc vármegyéknél például fekete.
A makk. A tölgyfaerdőkre utaló makk számos település (Füzér, Gulács, Veszprém) és több vármegye (Bereg, Ugocsa, Hunyad, Veszprém, Zemplén, Szatmár) címerében is előfordul.
A szőlő. Ugocsa vármegye központjának névadó gyümölcse a szőlő. A várost 1262-ben Zceuleus (vagyis Szőlős) alakban említik. Valószínűleg első lakosai királyi vincellérek voltak, akik szőlővesszőket ültettek el a Fekete-hegy déli lejtőin. Erre utalhat Ugocsa címerében a szőlő. Más vármegyék (Baranya, Bereg, Bihar, Heves, Kis-Küküllő, Kolozs, Nagy-Küküllő, Somogy, Szilágy, Zemplén) is szívesen használják címerükben a szőlő szimbólumát.
Az oroszlán. Ugocsa esetében az oroszlán a terület birtokosa, a Perényi család címerállatára utal. Maga az oroszlán, mint címerkép, már a XI. századtól megjelenik a heraldikában. A bátorság, az erő és harci erények szimbólumának tekintették. Magyarországon a XIII. században terjedt el. Az oroszlán többféle pózban szerepelhet a címereken: lehet felegyenesedett, kinyújtott mancsú, támadó helyzetű, de nem ritka az ülő, visszanéző vagy járó oroszlán sem. Az állat színe a heraldikában vörös vagy arany, ritkábban fekete s csak elvétve egyéb színű. Karmai a testétől eltérő színűek, így ha az oroszlán ércszínű, karmai vörösek vagy kékek, ha pedig a test színes: akkor arany vagy ezüst színűek, de a pajzs, illetve mező színétől mindig eltérő. A fogak és a szemek általában ezüstösek, de ha a mező ezüst, akkor színesek. Az oroszlánt rendszerint koronával a fején ábrázolják. Heraldikai tekintetben a korona mindig nyílt, karikán egy egész és két fél háromleveles dísszel. Elhelyezés tekintetében a korona függőleges tengelyirányában történik. Ugocsa mellett Arad, Békés, Borsod, Jász-Nagykun-Külső-Szolnok, Kis-Küküllő, Moson, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Szepes, Szilágy, Temes vármegyék címerében is megjelenik az állatok királya. Emellett számos város (Beregszász, Budapest, Keszthely, Kazincbarcika, Miskolc) címerében is megtalálható az oroszlán.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma