Kárpátalja ma: kereklevelű harmatfű – vidékünk húsevő növénye

A Kárpátok és Kárpátalja növényvilága egyedi, sokszínű. Több olyan növényfaj található vidékünkön, mely máshol ritkán vagy egyáltalán nem fordul elő. Kora tavasztól késő őszig egymást váltják a szebbnél szebb növények virágzási időszakai, melyek színesítik a magaslatokat és a völgyek tisztásait egyaránt.

Amikor a húsevő nővényfélékről hallunk, a trópusi esőerdők sűrű, párás, fülledt növényrengetegei jutnak az eszünkbe, nem pedig a Kárpátok erdős, mocsaras részei. Pedig mifelénk is honos a harmatfűfélék családja. Az ebbe a családba tartozó harmatfű nemzetség közel száz ismert fajának mindegyike húsevő növény. A harmatfüvek általában kis növények, melyek nedves, mocsaras, tápanyagban szegény élőhelyeken fordulnak elő. A harmatfű elnevezés a leveleken található fonalszerű mirigyszőrök (tentákulum) által kiválasztott cukortartalmú, ragadós nedvre utal. A vörös mirigyeken megcsillanó, harmatcseppre emlékeztető végekhez hozzátapadnak a rovarok, majd a növény egész levéllemeze ráhajol az óvatlan bogárra, és megemészti azt.

Ukrajna területén három harmatfűféle lelhető fel. Megyénkben az ilosvai járási Elvarázsolt Vidék (Zacsarovanij kraj) Nemzeti Parkban a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) található, mely júliusban virágzik – tudhatjuk meg az M-Studio tévécsatorna július 27-i riportjából. A kereklevelű a harmatfűfélék legelterjedtebb faja, szinte az egész északi féltekén megtalálható. Ez a növény a mocsaras, lápos környezetet kedveli, ezért nehéz megközelíteni, és csak a tapasztalt túravezetők jutnak el élőhelyeire. Az 5–15 cm magas évelő növény virágzata 5–25 cm. A növény kicsiny, sűrűn álló virágai rózsaszínűek vagy fehérek. A kereklevelű harmatfű a téli időszakra hibernálja magát, úgynevezett hibernákulumot (védőburkot) növeszt.

Ukrajnában az említett növény a regionálisan ritka fajok közé tartozik, Magyarországon és az Egyesült Királyságban védett, az Egyesült Államok egyes részein a veszélyeztetett fajok közé sorolják.

A Kárpátok 481, máshol fel nem lelhető növényfajnak ad otthont, emellett a hegyvidéki területen több veszélyeztetett állatfaj él: barnamedve, farkas, hiúz, európai bölény és ritka, védett madárfajok is. A sokszínűséget nemzetközi keretegyezmény is védi, a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló megállapodást 2003. május 22-én fogadták el Kijevben, az ötödik Környezetet Európának elnevezésű környezetvédelmi miniszteri konferencia keretében. Az egyezményt később aláírta a Kárpátok térségéhez tartozó országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia és Montenegró, Szlovákia, Ukrajna – mindegyike.

Kárpátalja.ma