Kárpátalja ma: virágzik a napraforgó

Virágba borultak a napraforgótáblák megyénkben. A mutatós haszonnövények napsárga virágai jókedvre derítik – és gyakran spontán fotózkodásra csábítják – az ültetvények mellett elhaladó utazókat.

Az őszirózsafélék családjába tartozó, eredetileg Észak-Amerikában honos napraforgót a 16. században hozták át Európába a spanyol hódítók, ahol a burgonyához hasonlóan kezdetben dísznövényként termesztették. Napjainkban az egyik legelterjedtebb takarmány-, illetve olajnövény.

Általános tévhit, hogy a virágfejek követik a Nap útját az égbolton. Valójában az érett napraforgótányérok keleti irányban helyezkednek el a száron, és nem fordulnak el a napszakok változásával.

A növény egyik érdekessége, hogy a tányéron a virágok, majd a magvak is egy matematikai formulának megfelelően helyezkednek el, mégpedig az úgynevezett Fibonacci-sorozat szerint. Ebben a számsorozatban minden szám az azt megelőző két szám összege.

Aki gyönyörködne a melegséget és derűt sugárzó szirmokban vagy a Fibonacci-sorozatban, esetleg le is fotózná a pazar látványt nyújtó táblákat, annak nem árt sietni, mert a virágzás mindössze 8–10 napig tart.

Kárpátalja.ma