Kopogtató: Ijesztgetők

Az idei advent kezdetén egy, a beregszászi városnévtáblánál handabandázó hiper-szuper honfi próbálta ünnepélyesebbé tenni a várakozás időszakát a kárpátaljai magyarság számára. A sötétben bujkáló álarcos nacionalista – akinek a fejében nyilván még a decemberi éjszakáétól is nagyobb sötétség honol – megfenyegette ezt a renitens kárpátaljai magyarságot, amiért – hallatlan! – nem vagyunk hajlandók fülünket-farkunkat behúzva asszimilálódni, és képesek vagyunk kiállni a nemzetiségi jogainkért. Micsoda disznóság ez! – hördültek fel a hőskeblű honfiak, akik eldöntötték, hogy felcsapnak ijesztgetőknek, remélve, hogy rémülten rogyunk lábaik elé.

Gondolom, mindnyájan tudjuk, hiszen olvashattuk, hallhattuk, milyen szép, szeretetteljes, keresztényi szavakkal kívánt nekünk áldott adventet a Beregszász városnévtáblája előtt pózoló díszpinty (akinek az akciójától utóbb a Jobb Szektor elhatárolódott). Ez a sovinopitecus lényegében a kárpátaljai magyar családokat érintő tömeges gyermekrablással – vagyis köztörvényes bűncselekmények sorozatával – fenyegetett meg minket, ha nem mondunk le az „autonómiához fűzött reményeinkről” (a hatályos törvények értelmében az államnak garantálnia kell a nemzeti kisebbségek számára a nemzeti-kulturális önrendelkezést – a szerk.). Hát igen… Ez a szuperintelligens és szupertájékozott egyed nyilván nem hallott még a dél-tiroli német autonómiáról, amibe nem halt bele Olaszország, ahogyan a finnországi svéd sem robbantotta szét Finnországot, ellenben nemzetiségi békét vitt békétlen régiókba… A soviniszta mumus csúcsteljesítménye viszont vitathatatlanul a dörgedelmes szózatát lezáró gyönyörű szép náci karlendítés volt. Kár, hogy nem kiáltotta: Heil Hitler!

Az advent első vasárnapját követő hétfőn végrehajtott, szeparatizmust „szimatoló” SZBU-s razzia nem csak felerősíti a provokátorok által gerjesztett magyarellenes hangulatot az országban, de szervesen illeszkedik az ukrán államvezetés nemzetiségellenes, így ezen belül magyarellenes politikájába is.

A megfélemlítés miértjeire napestig kereshetjük a magyarázatot. Netán csípi a vezetés szemét, hogy a KMKSZ igen jól szerepelt az idei helyhatósági választásokon? Zavarja őket, hogy ki merünk állni az ukrán Alkotmányban, valamint az Ukrajna által is aláírt nemzetközi szerződésekben rögzített nemzetiségi jogainkért, melyektől próbálnak megfosztani bennünket? Irritálja őket, hogy fellépünk az anyanyelvi oktatást ellehetetlenítő törvény ellen, s hogy fenn akarjuk tartani jól kiépített oktatási hálózatunkat?

Felvetődik a kérdés, hogy Kijev miért nem támogatja a kárpátaljai mezőgazdasági termelőket, a kis- és középvállalkozókat, ha már mindent megtesz a térség gazdasági fellendülését előirányozó Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ ellehetetlenítéséért? Inkább ne fejlődjön semmi, csak nehogy a „csúnya rossz Magyarország” támogatásával történjék meg a gazdaságfejlesztés?

 A  megfélemlítésünket célozza a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt megszüntetésének a belebegtetése, valamint a kárpátaljai magyarságot patkányokhoz hasonlító, halálosan megfenyegető üzenet is. Csakhogy mi, magyarok szabadságszerető nemzet vagyunk, akiket nem törtek meg sem a mongolok, sem a törökök, sem a Habsburgok, sem a szovjetek. Most sem törünk meg. Mert tudják, mi a legijesztőbb az ijesztgetők számára? Az, ha a célszemélyek nem rémülnek meg. Nem hagyjuk, hogy az ijesztgetők elérjék céljaikat és folytatjuk tovább a jogainkért, a megmaradásunkért vívott küzdelmünket.

      Lajos Mihály

      Kárpátalja.ma