Legendák Kárpátalján: A Nárciszok völgyének legendája

narcisz3Legendák Kárpátalján című rovatunk legutóbbi részében megállapítottuk: Kárpátalja talán ilyenkor, tavasszal a legszebb.

Megismerkedtünk egyik gyönyörű természeti látványosságával, a leginkább Ungváron elterjedt japáncseresznyével, és annak kárpátaljai történetével. Húsvét vasárnapjára pedig egy másik gyönyörű növény, a nárcisz legendáját hoztam el kedves Olvasóinknak.
Európában egyedi látványosságként tartják számon a Huszti járásban fellelhető Nárciszok völgyét. Méltán, hiszen az itt elterjedt, vadon élő hegyi – vagy másnéven keskenylevelű – nárciszok Európa más területein nem nagyon maradtak fent. A keskenylevelű nárcisz (Narcissus angustifolius) ártatlan szépségű magashegyi növény, elsősorbannarcisz1 az Alpokban, a Balkánon és a Kárpátokban fordul elő 1100-2060 méteres magasságokban. Az, hogy e magaslati növények vidékünk díszei lettek, a tudósok szerint egy geológiai „incidens” következménye: a hegyekből egy hatalmas földdarab csúszhatott le a síkságra – a rajta lévő állatokkal, növényekkel együtt. Így született meg a Kárpátok ölén a Nárciszok völgye.
A turisták által is igen kedvelt hely 1979-től a Kárpáti Állami Természetvédelmi Terület keretein belül működik. Kiterjedése eredetileg 257 hektár volt, de a fűzcserje terjedése miatt a terület évente körülbelül egy hektárnyit zsugorodik. A keskenylevelű, avagy vadnárciszon kívül itt még közel 500 különböző növényfaj lelhető fel. Sokuk olyan ritkaság, hogy a természetvédelmi Vörös Könyvbe is bejegyeztetett.
Talán különleges kialakulásának, talán egyszerűen csak szépségének köszönhető, de a Nárciszok völgyét számos legenda övezi. Az egyik szerint a görög mitológiából ismert Narcissus (Narkisszosz) épp a Husztec folyóban látta meg híres tükörképét. Íme a sokak által ismert legenda a Wikipédia tolmácsolásában:

„Narkisszosz szép szál ifjúvá serdült, akibe sok nimfa beleszeretett, ő viszont mindet elutasította (közöttük volt Ekhó is). Az egyik nimfa azonban nem törődött bele kikosarazásába, s Nemeszisznek, a bosszúállás istennőjének tett panaszt. Nemeszisz meg is hallgatta és teljesítette a kívánságot.
Narkisszosz vadászat közben egy folyó partjára ért, és mivel inni akart, belenézett a folyótükörbe. Ekkor megpillantotta önmagát, és azon nyomban magába szeretett. Egész nap ott maradt és hasztalan próbálta magához ölelni tükörképét. Így ugyanazt a kínt élte át, amit a nimfák, amikor nem kaphatták meg. Reggelre Narkisszosz helyén az odasiető nimfák már csak néhány sárga szirmú virágot, nárciszt találtak.”

E legenda nyomán terjedt el a hagyomány, mely szerint a nárcisz az önimádat jelképe, ezért nem is illik ajándékba adni e virágot. Ám akad egy „hazai” történet is, és hát lássuk be, számunkra mégis csak az az igazi…

narcisz2„Réges-régen a huszti várban élt egy herceg a feleségével és szépséges lányával. Ruszjának hívták a leányt, szépségének messze földön nem akadt párja. A város szélén éldegélt Ivankó, a szegény fazekas fiú. Mikor Ruszja betöltötte tizennyolcadik életévét, nagy ünnepséget rendeztek a tiszteletére. Messze földről is érkeztek a gazdag vendégek, és a városlakók is köszöntötték az ifjú leányzót, drága ajándékokkal halmozták el őt. Ivankó szintén meg akarta ajándékozni Ruszját: csodálatos vázát készített, melyet fehér nárciszvirágokkal díszített. Úgy ragyogtak azok a virágok, mintha csak valóban élő nárciszok lettek volna. Mikor az ajándékot átadta, a fiatalok nyomban egymásba szerettek. Ettől kezdve titokban találkozgattak.
De a herceg egyszer tudomást szerzett a titkos viszonyról, s igen-igen mérges lett. Dühében lehajította az Ivánkó által készített vázát a hegyről. A váza legurult, s több száz apró darabra törve szóródott szét a völgyben. Reggel, amikor a nap felkelt, mindenki elcsodálkozott: a völgy fehér-zöld színekbe borult, mintha csak egy nárcisz szőnyeg fedte volna be a földet…”

Nárciszok, japáncseresznye, havasi gyopár – csak néhány Kárpátalja gyöngyszemei közül. Azt hiszem, valóban érdemes közel s távol élőknek felkeresnie ezt a páratlan szépségű, természeti kincsekben gazdag vidéket!
(A legendák megtalálhatóak a www.hu.wikipedia.org és a www.uk.wikipedia.org weboldalakon.)
Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma