Legendák Kárpátalján: A tiszaújlaki turulmadár története

Tiszaújlak az ukrán-magyar határsáv mentén található település, itt válik határfolyóvá a Tisza.
Első írásos említése 1304-ből való, Wylak formában maradt ránk. A település nemegyszer fontos szerepet játszott történelmünkben. Itt zajlott le a Rákóczi-szabadságharc egyik előzménye, mikor Esze Tamás és csapata 1702 kora őszén megtámadta a tiszaújlaki sóházat, kivívva ezzel a császári udvar haragját. Eszét azonban hónapokon át tartó üldözés után sem sikerült elfogniuk.
1703. július 14-én itt vívták első győztes csatájukat a kurucok, a győzelem után a sereg átjutott a Tiszán. A győztes csata emlékére az ütközet helyén 1903-ban emlékoszlopot állítottak. Talpazatába a történelmi Magyarország 36 vármegyéjéből hoztak földet. Az oszlop tetején egy szárnyait kitáró turulmadár látható. 1945 tavaszán az emlékművet sajnálatos módon földig rombolták. Helyreállítására csak 1989-ben került sor.
De miért is pont turulmadár látható az emlékmű legtetején? Milyen történet köthető e méltóságteljes hatalmas madár alakjához Tiszaújlak határában? A válaszul szolgáló legendát Király Benedek Lőrinc tiszabökényi meseíró a következőképpen dolgozta fel:

„Élt egyszer a Kárpátok gyönyörű szép hegyei között egy nagy madár, akit kétszázötven év óta mindenki csak hős turulmadárnak hívott. Arról volt híres, hogy egy ízben megmentette a nagyságos Rákóczi fejedelem életét.
A turulmadár a Kárpátok két legszebb és leghatalmasabb sasmadarának volt a gyermeke. Ezek a kőszáli sasok jó barátságban éltek a hegyi pásztorokkal, mert egy-egy bárányért cserébe rendszeresen figyelmeztették a nyájak őrzőit, ha közeledtek a farkasok, s ha kellett, az emberek segítségére is siettek az ordasok ellen.
A büszke madarak egy ízben égi hangot hallottak:
„Rakjatok egy fészket a legmagasabb hegycsúcsra, és csak egyetlen tojást tegyetek bele. E tojásból egy csodálatos madár kel majd ki, akit turulmadárnak neveznek majd, s egy napon nagyon híressé válik a fiókátok.”
A sasok így is cselekedtek. Amikor kikelt a sasfiók, így szólt a szüleihez: „Én nem akármilyen madár vagyok, ezért nekem bárányhús helyett mérges kígyókat hozzatok eleségül.”
Ezen a furcsa táplálékon olyan nagyra nőtt a turulmadár, hogy még a szüleinél is hatalmasabb lett. Abban az időben tört ki a Rákóczi vezette szabadságharc, amelyben a szegény emberek küzdöttek a jobbágysors ellen. Egy napon a fejedelemtiszaujlak turulos emlekmu archiv Tiszaújlak környékére érkezett, mert úgy hallotta, hogy az ellenség a közelben tanyázik. Amint letáborozott a sereg, a turulmadár a nagyságos fejedelem sátrába repült.
„Ne ijedj meg, fejedelem – szólította meg -, azért jöttem ide, hogy a te harcodat segítsem.”
Majd elmondta, hogy táborozzanak nyugodtan, ha közeledik az ellenség, ő majd figyelmeztetni fogja a szabadságharcosokat. A fejdelem hitte is meg nem is a madár beszédét. Egy reggelen azonban azzal futottak hozzá a katonái, hogy egy hatalmas madár köröz a tábor felett. Rákóczi rögtön tudta, hogy a turulmadár az ellenség közeledtére figyelmezteti. A haditervet már jó előre elkészítette: az ellenséges csapatokat a Tisza és a Batár patak összefolyásához csalogatja, s ott beszorítja őket a mocsárba.
Ki is tört a nagy harc. A fejedelem harcosai ügyesen terelték az ellenséget a Batár torkolatához. A vagdalkozás épp a tetőfokához ért, amikor hirtelen kiütötték a kardot Rákóczi kezéből. Az ellenséges katonák már-már beszorították a puszta kézzel is ügyesen védekező fejedelmet a Tiszába, amikor egy óriási árnyék jelent meg a fejük fölött. A turulmadár volt, aki kőként zuhant alá, lábaival megragadta a kardot és odarepült vele Rákóczihoz.
Az ellenség úgy megrémült e varázslat láttán, hogy egyenest a mocsárba szaladt. Így aratott Rákóczi Ferenc nagy győzelmet a turulmadár segítségével.
E nagy diadal emlékére állították fel a harcmezőn a hős turulmadár emlékművét. A bronzba öntött madár egy kardot tart a csőrében, hogy az ellenség sose feledje el ezt a csúfos vereséget.”

Kárpátalja magyarsága 1989 óta minden év júliusában emléknapot szervez Tiszaújlakon, megünnepelve Rákóczi fejedelem első győztes csatájának emléknapját, s a Tiszabecsi átkelést. A rendezvényen a kárpátaljai ruszinok is képviseltetik magukat. Az ünnepség a tiszaújlaki egykori sóháznál kezdődik, melyen emléktáblát avattak Esze Tamás tiszteletére, majd a Tisza hídján át az emlékműhöz vonul az ünnepelni összegyűlt tömeg.
(A legenda megtalálható a www.karpatinfo.net weboldalon.)

Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma