Legendák Kárpátalján: Szarvasháza legendája

Ha Kárpátalján valaki szeretne némileg kikapcsolódni, felfrissülni, megpihenni az egész heti, havi vagy akár évi monotonitástól, nem feltétlenül kell messzi vidékekre utaznia az áhított csend és nyugalom megszerzése ürügyén. Hiszen a minket körülölelő, védő hegyvonulatok két marékkal kínálják szebbnél szebb tájaikat. E vidékek csak arra várnak, hogy elcsigázott társadalmunk tagjai felüdülést találjanak a Teremtő által ránk bízott hegyek-dombok, hűs patakok, madarak és virágok, vagy így télvíz idején a hófehér, néma táj nyújtotta szépségek felkutatásával, bebarangolásával. Talán csak az évvégi fáradtság beszél belőlem, de jómagam szívesen időznék most egy csendes, eldugott hegyi kis faluban, ahol más dolga sincs az – egyébként szorgos munkás – embernek, mint síelni – vagy a síelés „félelmetes” tudományának híján –, szánkózni, hógolyózni, nagyokat sétálni, s ahol este egy csöndes kunyhóban, kandallóban ropogó tűz, forró tea és egy jó könyv társaságában lehet megpihenni… No de félre az álmodozással, és térjünk vissza cikkünkhöz! Mint említettem, szép számmal vannak e kis vidéknek a felsorolt lehetőségeket (is) biztosító tájai. Ezek közül az egyik Szarvasháza.
Szarvasháza városi jellegű település a Volóci járásban. Festői, sűrű erdős, bővíző területen,a Beszkidek hegygerinc 1405 méter magas Pikuj csúcsa alatt helyezkedik el a Szarvas folyó mentén. A települést Galíciából elmenekült keresztények alapították a XVII. században. A közelében található Magas kő nevű hegyen ritka, védett, többnyire körülbelül 130 éves fenyőkre és tölgyekre vigyázó állami flóra-fauna természetvédelmi terület található. S hogy még vonzóbb legyen a település Olvasóink szemében, álljon itt most egy legenda a szarvasházi gyönyörű leányról, Dajaláról és elvesz(teget)ett szerelméről…

„Valamikor réges-régen Szarvasházán élt egy Dajala nevű lány. Az a ház, amelyben ő lakott, egy hegygerincen állt, ahonnan jól lehetett látni az egymást metsző hegyeket. Dajala volt a legszebb lány nemcsak a faluban, hanem még a szomszédos falvakban és városokban is. Nem csoda, hiszen sudár termetével, szőke hajával mindenkit elvarázsolt, s szemei a Kárpátok feletti ég színében tündököltek. Férfiak áradata akarta őt feleségül venni, ő viszont csak tréfásan válaszolt vagy nemet mondott. Végül annyira büszke lett, hogy már királynőnek gondolta magát.
Ugyanebben a faluban élt Pál, a helyi pap fia. Magas, edzett testű, tisztességes és jóhiszemű legény volt. Pál arról volt híres, hogy kiválóan tudott játszani guszlin (ezért szinte minden ünnepségre elhívták). Hosszú ideig kereste Dajala kegyeit. A lány kedves volt Pálhoz, de a lánykérést illetően sosem adott határozott választ. A farsang előestjén viszont a fiú nem bírta tovább, és megkérte Dajala kezét. A lány játszani akart a legénnyel, ezért azt mondta, hogy ha este eljön hozzá és játszik a guszliján, feleségül megy hozzá. A fiú beleegyezett, és még azon az éjjelen el is ment hozzá. Az erdőn keresztül ment, az út rövid volt ugyan, de nagy volt a hó, ezért a távot nehéz volt megtennie. Mikor már beért az erdő kellős közepébe, farkasok üvöltését hallotta meg. A vadállatok követték őt, ezért Pálnak az egész út alatt guszliznia kellet, hogy elriassza a farkasokat. Végül is elért ahhoz a házhoz, ahol Dajala lakott. Pál guszlizni kezdett. Sokáig játszott, míg meghallott egy érdes férfihangot: – Miért nem hagyod az embereket aludni? – A fiú megértette, hogy Dajala átverte őt. Megsértve érezte magát, ezért felment egészen a hegy tetejére. Amikor felért a hegy csúcsára, erejét vesztve a földre feküdt és elaludt. Csak néhány nap múlva találtak rá az emberek, akik megértették, hogy miért tette ezt, s Dajalát ezért megátkozták. Ezután mindenki kitagadta a lányt; már senki sem akarta őt feleségül venni. Múltak az évek, a magányos Dajala megöregedett és elkezdett boszorkánysággal foglakozni.
Azt mondják, hogy még most is évente egyszer a hegyeket járja és búsul az értelmetlenül megélt évei és a be nem teljesedett szerelme után. Azóta is a Pikuj csúcsát Guszlinak hívják.”
(A legenda megtalálható a www.karpatinfo.net weboldalon.)