Magyar feltalálók: Heller László és a száraz hűtőtorony
Az egyre forróbb nyarak után újra nyakunkon a tél, a fűtés, a magas számlák. Legtöbben azon törik a fejüket, hogyan oldják meg minél olcsóbban, minél takarékosabban a lakás felfűtését. A modern gondolkodásúak a klímaberendezések mellett voksolnak, hiszen ma már klímával is lehet energiatakarékosan fűteni. Miért vagy hogyan is került elő a fűtés és a klíma kérdése egy olyan sorozatban, ahol magyar tudósokról van szó? Azt hisszük, hogy a légkondicionálás a modern kor vívmánya, holott nem teljesen így van.
A légkondicionáló egyik alapelemének számító keverőkondenzátor szabadalma már a múlt század közepén megszületett, mégpedig egy magyar feltalálónak, Heller Lászlónak köszönhetően. A 20. század közepén ugyanis a világ villamosenergia-igényének állandó és erőteljes növekedése rendkívül nagy feladat elé állította elsősorban a villamos erőművek tervezőit. Nem csupán a mennyiségileg növekvő igényeket kellett kielégíteni, hanem arról is gondoskodni kellett, hogy az új erőművek korszerűbbek, gazdaságosabbak legyenek. Ekkor találkozunk Heller Lászlóval is, akinek sikerült javítani a helyzeten.
A neves magyar szakember 1907-ben született Nagyváradon, az elemi iskoláit is itt végezte. 1925-ben érettségizett Budapesten, a Kemény Zsigmond Reáliskolában. 1927-ben Zürichbe ment, ahol 1931-ben szerzett gépészmérnöki diplomát – olvashatjuk az sztnh.gov.hu oldalon. Ezután két évig az egyetemen dolgozott. 1933-ban tért vissza Budapestre. Először hőtechnikai tervezőként dolgozott, majd magánmérnöki irodát nyitott. 1938–48 között állandó szakértője volt az Egyesült Izzónak. Ebben az időszakban jelentős energetikai fejlesztéseket, korszerűsítéseket irányított: ő tervezte az ajkai 60 000 kW teljesítményű nagynyomású villamos erőművet, és vezette annak építését, tervei alapján racionalizálták a Goldberger Textilgyárat (a terv először irányozta elő hőszivattyúk alkalmazását Magyarországon) és a bauxitipar mosonmagyaróvári telepét, de robbanómotorok kipufogógázait hasznosító rendszereket is kidolgozott, elsősorban hűtőipari alkalmazásra. Aktivitását számos szabadalom fémjelzi, kiemelten a hűtőipar, a timföldgyártás és a hőszivattyú ipari alkalmazása területén.
A világháború után Heller felismerte a racionális energiafelhasználás fontosságát. Ennek érdekében megalapította az EGART részvénytársaságot – olvashatjuk Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében –, amely az ő vezetése alatt Energiagazdálkodási Intézet néven vált nemzetközileg ismertté.
1940-ben dolgozta ki a Heller-System néven mai napig ismert és világhírűvé vált eljárását, amely megoldotta az erőművek víz nélküli, levegővel történő hűtését. Az első erőművekben a kondenzátor hűtésére vízhűtést alkalmaztak, nedves hűtőtornyot, ez igen nagy vízmennyiséget igénylő technológia volt. Ezért már régi törekvés volt, hogy olyan hűtőtornyot, olyan kondenzációs rendszert alakítsanak ki, amelynek hűtésére levegőt használnak fel, és nincs párolgásból származó vízveszteség. Ezt a problémát oldotta meg Heller. Módszerét először 1954-ben próbálták ki egy textilgyárban. Miután a próbaüzemelés sikerrel zárult, számtalan további gyakorlati alkalmazás követte külföldön is.
A rendszer kidolgozásában nagy részt vállalt Heller korábbi évfolyamtársa és barátja, Forgó László. Ugyanis a Heller-Systemben igen fontos szerepe van egy speciális, ún. apróbordás alumínium hőcserélőnek, melyet Forgó László álmodott meg. Ezért Heller-Forgó-féle légkondenzációs berendezésként emlegették a találmányt.
A száraz hűtőtornyos rendszer lényege a következő volt. Előnye, hogy benne a víz teljesen zárt rendszeren belül kering, így a vízveszteség szinte a nullával egyenlő. Minthogy a hűtővíz a levegővel közvetlenül nem érintkezik, párolgási vesztesége nincs, ezért a rendszer első feltöltése után pót hűtővíz nem szükséges. A rendszer túlnyomó része magas nyomás alatt áll, így teljesen ki van zárva, hogy a külső levegő a hűtővízrendszerbe jusson. A találmány további előnye, hogy kis vízfogyasztása következtében az erőmű telephelyének megválasztása nem függ a víz beszerzési lehetőségeitől.
A találmányért neves cégek versengtek világszerte. Emellett számtalan találmány, műszaki tökéletességgel megfogalmazott elv fémjelzi Heller életét. Az általa véghezvitt fejlesztések és módszerek mind a mai napig megállják helyüket. Gondoljunk erre akkor is, amikor a légkondicionáló nyújtotta kényelmet élvezzük!
Gál Adél
Kárpátalja.ma