BebePiskóta – a nagyszőlősi lány, akinek süteményeiért egy ország rajong

A sütés szerelmesei minden bizonnyal már találkoztak az interneten BebePiskóta nagyszerű süteményes videóival. A kedves, mosolygós lány mindenki számára elérhető alapanyagokból készíti édességeit, videóiban pedig részletesen be is mutatja azok elkészítését, így a kezdő háziasszonyok is bátran nekivághatnak a torták és egyéb finomságok elkészítéséhez. Sokan azonban nem tudják, hogy a népszerű gasztrovlogger a nagyszőlősi születésű Nagy-Pojdin Beáta, aki örömmel adott interjút nekünk. Ismerjék hát meg Beátát, vagyis BebePiskótát!

– Mesélj magadról kicsit, hogyan telt a gyerekkorod?

– Szép gyerekkorom volt, szeretettel gondolok vissza a nagyszőlősi évekre. A szüleim egyszerű munkásemberek voltak, édesapám asztalos, édesanyám pedig varrónő. Bár a szüleim sokat dolgoztak, mégis odafigyeltek arra, hogy nagy szeretetben és egyetértésben neveljenek minket. Mindig jó példát mutattak nekünk, tőlük tanultam a munka szeretetét, a kitartást, vállalkozószellemet, a családi harmónia fontosságát. Fontos kiemelni a helyi református közösséget, aminek a mi családunk is aktív tagja volt. A tiszteletes és felesége tartalmas programokat, táborokat szerveztek a gyerekeknek, ahol életre szóló emlékeket és barátságokat szereztünk. A családom szerint jó és felelősségteljes gyerek voltam, bevontak az otthoni munkákba, a konyhában való segédkezést pedig különösen szerettem. Innen ered a sütés iránti szeretetem is.

– Érettségi után orosz filológiára készültél, mégis előbb szociális munkás, majd cukrász lettél…

– A Nagydobronyi Református Líceumban érettségiztem, viszont 17 évesen még nem igazán tudtam, hogy mi is az én utam, milyen pályán tudom elképzelni magam. Mivel ukránul jól beszélek, ezért úgy döntöttem, hogy orosz filológiára jelentkezek a Debreceni Egyetemre. A felvételi nagyon jól sikerült, viszont sok akadályba ütköztem az első hónapokban és úgy éreztem, hogy mégsem ez a pálya való nekem. Fél év után hazaköltöztem és ropisütéssel foglalkoztam. A következő évben felvettek a budapesti Balassi Intézetbe, az itt eltöltött három év pedig meghatározó volt az életemben. Mindig is szerettem emberekkel foglalkozni, ezért a szociális munka szakra felvételiztem. Az egyetemi éveket nem mondanám nehéznek, könnyen vettem az akadályokat, ezért is gondoltam úgy, hogy valamilyen hobbi még belefér az időmbe. A kollégiumban sokat sütöttem-főztem, később nagyobb tortákat is készítettem, amiket a kollégiumban adtam el a diáktársaimnak. Egy idő után már mindenki várta, hogy Bebe újra süssön valamit. Az egyetem utolsó éve alatt egy cukrászképzést is elvégeztem, így időben egyszerre kellett lavíroznom a családsegítői gyakorlat és a cukrászkodás között. Tartalmas és nagyon hasznos év volt, ahol nagyon sokat fejlődtem szakmailag.

– Közben családot is alapítottál… Miben változott meg az életed, vagy a terveid a baba érkezésével?

– Az egyetemi kollégiumban ismerkedtem meg a férjemmel, aki három hónap után meg is kérte a kezemet. Az első évfordulónkat már házaspárként ünnepeltük, néhány hét múlva pedig már hétéves házasok leszünk. A diplomaszerzést követően megszületett az első lányunk, Emese Alíz. Az első hónapok nehezek voltak, egy picike albérletben laktunk, a baba is hasfájós volt, de mi bíztunk a jövőben és egymásban. Fiatal anyukaként úgy éreztem, hogy szükségem van valamilyen kreatív elfoglaltságra, és mivel már a kollégiumi évek alatt is sokan rendeltek tőlem tortát, így rendelésre kezdtem el sütni az ismerősöknek. Nagyon hamar „beindult az üzlet”, az első másfél évben rengeteg megrendelésem volt, én pedig szorgalmasan gyakoroltam a tortaburkolást, dekorációkat és a legújabb technikákat. Közben bővült az eszköztáram is, egyre jobb és modernebb felszereléseket szereztem be, hogy a lehető legjobban kiszolgáljam az igényeket.

– Kezdetben csak ismerősöknek megrendelésre készítettél tortákat. Honnan jött az ötlet, hogy a receptjeidet megoszd másokkal is a közösségi médiában?

– A második babámmal voltam várandós, amikor kitört a koronavírus-járvány, a megrendelések száma pedig jelentősen visszaesett. Épp ebben az időszakban költöztünk el Csepelre, ami kicsit messzebb van a belvárostól, így extrán bezártnak éreztük magunkat. Korábban is osztottam meg recepteket az interneten, viszont a férjem ötlete volt, hogy készítsünk videókat, amik a szélesebb közönség számára is érdekesek lehetnek. Én kezdetben szkeptikus voltam, hiszen sem tapasztalatunk, sem technikai hátterünk nem volt a videók készítéséhez, emellett féltem a negatív fogadtatástól is. Ebben az időben már sok cukrász készített profi videókat, nem tudtam, hogy én mivel is tudnék kiemelkedni közülük. Végül létrehoztuk a YouTube-csatornámat, ami a korábbi kedvelőimnek köszönhetően hamar népszerű lett. A kezdeti időszakban szerettem volna a lehető legtöbbet megmutatni magamból, így nagyon sok videót készítettem, mára pedig már több mint 350 süteményes videó elérhető a BebePiskóta YouTube-csatornán.

– A cukrász szakma állandóan változik, folyamatos kihívások elé állítva a cukrászokat. Hogyan tudsz lépést tartani ezekkel? Milyenek a jelenlegi süteménytrendek?

– A cukrászat valóban gyorsan változik, sok új és bonyolult technika megjelent az utóbbi időben. Mivel a harmadik gyermekem még csak kétéves lesz, így mostanában a családi elfoglaltságok töltik ki a mindennapjaimat. A TikTok-videók hódításával előtérbe kerültek az egyszerű, könnyen elkészíthető, de mégis látványos édességek. Népszerű újdonságnak számít a pisztáciás keksz vagy a croissant tekercs, ezekről már én is készítettem videókat. A legmodernebb, bonyolult cukrásztechnikák elsajátítása sajnos most nem fér bele az életembe, de a későbbiekben mindenképp fejleszteni szeretném a tudásom képzéseken, tanfolyamokon.

– Jelenleg már 118 ezer követőd van Instagramon, és a YouTube videóid is igen népszerűek.  Miben látod a sikered titkát, miért szeretik az emberek ennyire a videóidat?

– A saját sikerem titkát az egyszerűségben látom. A videóimban mindig önmagamat adom, nem törekszem a teljes tökéletességre. A receptjeim mindenki számára ingyen elérhetőek, és ez így is fog maradni. Úgy látom, sok anyuka számára motiváló, hogy én magam is anyukaként, otthoni körülmények között készítem az édességeimet, így mások is kedvet kapnak a sütögetéshez. Nagyon sok üzenet és megkeresés érkezik hozzám, ám három gyerek mellett nem mindig tudok gyorsan válaszolni, viszont a követőim véleménye és igényei nagyon fontosak nekem. Szponzoraim és támogatóim is vannak, akiket fel is tüntetek a videóimban, de ennek ellenére próbálok az az egyszerű hobbicukrász maradni, aki az elején voltam, és úgy látom, hogy ez tetszik a követőimnek.

– A család és sütés mellett van időd mással is foglakozni? Hogyan szoktál kikapcsolódni? Van hobbid?

– Egyszerű dolgok tudnak kikapcsolni, például a takarítás. Szeretem a rendet és a tisztaságot magam körül, a rendezett ház látványa nyugodttá és kiegyensúlyozottá tesz. A férjemmel igyekszünk sok időt együtt tölteni, legyen az egy esti fröccsözés vagy egy rock koncert. Az utóbbira nem gyakran jut idő a három gyerek mellett, de azért próbálunk mi is eljárni szórakozni. Szeretünk puzzle-t rakni, sorozatokat nézni, és időt tölteni a barátainkkal.

– Mennyire tudod tartani a kapcsolatot a kárpátaljai rokonokkal, barátokkal? Szoktál hazajárni látogatóba?

– Isteni gondviselésnek tartom, hogy azon a napon, amikor kitört a háború, édesapám épp nálunk tartózkodott. Segédkezett a lakás felújításában, és nem gondoltuk volna, hogy többé nem tud hazamenni. Azóta már édesanyám és az öcsém is Budapestre költözött, valamint a bátyám is itt él a családjával, így sokat tudnak velünk és az unokákkal lenni. Sajnos sem én, sem a szintén kárpátaljai férjem nem látogattunk haza már évek óta, az otthon maradt rokonokra és barátokra sokat gondolunk. A két nagymamám szintén Kárpátalján maradt, ők is nagyon hiányoznak. Ilyenkor értékelődik fel az emberben az otthon töltött idő, a közös saslikozás vagy kirándulás. Nagyon nehéz elfogadni, hogy ott kell hagyni a családi házat és a sok befektetett munkát, de mi mégis hálásak vagyunk, mert az életünk idillinek mondható.

– Milyen terveid vannak a jövőre nézve? Hogyan látod magad 5-10 év múlva?

– A terveink között szerepel egy vállalkozás beindítása, egy kis cukrászda nyitása, ahol a saját magam készített süteményeket kóstolhatnák meg a látogatók. Nagy vágyam lenne a jövőben egy saját receptes könyv kiadása is. A videóim sikerének nagyon örülök, de tudom, hogy semmi nem tart örökké, így mindenképpen szeretnénk egy közös üzletbe fektetni a férjemmel. Az internetes tartalomgyártás mellett sok más lehetőség is van, amivel szeretnék élni is a későbbiekben.

– Köszönöm az interjút és további sikereket kívánok!

Fotók: Dánél Csaba

Horváth Gabriella
Kárpátalja.ma