Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: szoptatási tanácsadó

Számos közmondásunk jelzi, hogy a szoptatás mennyire természetes része az anyaságnak és az életnek. Az anyatejjel szívta magába – mondjuk gyakran. Pedig a statisztikák szerint ma már egyre kevesebb anya szoptatja gyermekét, a csecsemők nagy része tápszeren nő fel.

Egy 2010-es nemzetközi kimutatás alapján tudjuk, hogy világszerte csak a csecsemők 37 százaléka kap öt hónapos koráig kizárólag anyatejet. Egyéves koron túl a gyerekek 75 százalékát, kétéves korban pedig 56 százalékukat szoptatják.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint „a csecsemőknek kizárólagos szoptatásra van szükségük életük első 6 hónapjában ahhoz, hogy az optimális növekedést, fejlődést és egészséget elérjék. Ezután – ahhoz, hogy táplálkozási szükségleteik ki legyenek elégítve – a csecsemőknek megfelelő és biztonságos kiegészítő táplálékot kell kapniuk, miközben a szoptatás folytatódjon két éves korukig vagy azon is túl”.

Darázsfészekbe nyúlunk, amikor az anyatej kontra tápszer kérdést feszegetjük. Minden eset egyedi, sok tényező befolyásolja, hogy az édesanya mivel táplálja csecsemőjét. Nem ítélhetjük el azokat, akik – köztük én magam is, noha anyatej párti vagyok – a tápszer mellett döntöttek, hiszen nem tudjuk, hogy milyen okok (betegség, fizikai adottság, megfelelő segítség hiánya stb.) vezettek a mesterséges táplálás választásához.

Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy beszéljünk a szoptatással járó előnyökről, problémákról, tévhitekről és lehetőségekről.

Interjúalanyom Riskó Olga ungvári négygyermekes családanya, szoptatási tanácsadó. Saját tapasztalatairól és hivatásáról beszélgettem vele.

 

– Négygyermekes édesanyaként milyen tapasztalataid vannak a szoptatásról?

– Sajnos az első három gyermekemet nem, vagy csak kevés ideig szoptattam. Az első gyermekem kis súllyal született, sokat aludt, keveset szopott, hamar elhagytuk az anyatejes táplálást. A másodiknál azt hittem, hogy nincs elég tejem, ezért tértem rá a tápszerre. A harmadik gyermeket cumisüveggel tápláltam egy ideig, s aztán már nem akart szopni.

A negyedik babánkkal, Gabriellával voltam állapotos, amikor találkoztam egy szoptatási tanácsadóval, Okszánával. Eleinte nem hittem benne, hogy tud nekem segíteni. Gabi lányunk is kis súllyal született, sokat aludt, keveset szopott, voltak olyan pillanatok, amikor kételkedtem abban, hogy rendesen fog az anyatejen fejlődni. Okszána azonban jó tanácsokkal látott el, s átsegített a nehéz időszakon.

Gabi ma már hároméves múlt, s még mindig szopik.

– Miért döntöttél úgy, hogy te is szoptatási tanácsadó leszel?

– Nekem nagyon sokat segített a tanácsadás. Nálam mind a négy gyermeknél más-más volt a szoptatási probléma. Ha akkoriban valaki mellettem áll, valószínűleg minden gyermekemet tudtam volna szoptatni. Ezért úgy gondoltam, hogy megtanulom ezt a szakmát és segítek a kismamáknak.

 

– Hol végezted el a szükséges képzést?

– Az én tanácsadóm, Okszána szervezett egy 40 órás, a WHO által összeállított és támogatott szoptatási tanácsadó tanfolyamot Ungváron, amelyet elvégeztem. Egyedül vettem részt a képzésen.

 

– Kárpátalján hányan foglalkoznak szoptatási tanácsadással?

– Jelenleg csak mi ketten Okszánával. Ő ukrán nyelven, én magyarul tartok előadást és konzultációt. Rendszeresen ott vagyunk az ungvári, a munkácsi és a beregszászi kórházak nőgyógyászati osztályain. Emellett a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületében is fogadom a kismamákat, illetve igény szerint házhoz megyek. Gyülekezetekben is felajánlottam a segítségemet az anyukáknak.

 

– Hogyan lehet elérni benneteket?

– A kórházakon kívül interneten is megkereshetnek bennünket az édesanyák. Okszána a www.breastfeeding.org.ua címen érhető el, én a Facebook-oldalamon, ahol mint Riskó János és Olga hirdetem a tevékenységem.

 

– Milyen problémákkal keresnek fel benneteket az anyukák?

– Leggyakrabban az a problémájuk, hogy szerintük sok/kevés a tej, keveset/sokat szopik a baba vagy egyáltalán nem akar szopni a csecsemő. Sok a tévhit, amelyet el kell oszlatni.

Az egyik ilyen a „lusta a baba, nem akar enni” elmélet. Ez nem igaz, a gyermek megszületik, élni akar. Szülés közben persze érheti trauma, ami miatt többet alszik, de ez nem azt jelenti, hogy lusta. Több módszer is van, amellyel rávehetjük az evésre a csecsemőt. Vegyük ölbe, öltöztessük le, simogassuk meg, tegyük rá a csupasz bőrünkre.

A másik téveszme, hogy nem alkalmas a kismama melle a szoptatásra. A nők 97 százaléka képes arra, hogy anyatejjel táplálja a gyermekét. Mindegyik mellel lehet szoptatni.

Azt is gyakran mondják, hogy a szoptatás alatt meghíznak az édesanyák. Ez elkerülhető, ha az anyuka normálisan táplálkozik. Nem kell többet ennie, mint korábban, hanem az ételek minőségére és az étkezések rendszerességére kell odafigyelnie.

A problémákról, kétségekről jó, ha már a várandósság alatt beszélünk a kismamával. Sokat számít az akarat, a támogató környezet.

 

– Kárpátalján mennyire támogatják a kórházak az anyatejes táplálást?

– Több kórházban is kiteszik a „csecsemőbarát kórház” jelzőt. Ennek ellenére az a tapasztalatom, hogy a nővérek gyakran nem tudnak vagy nem akarnak segíteni az anyukának a szoptatásban. Ez a szovjet hagyomány maradványa. Jó lenne, ha a nővérek tudnák a választ az anyukák kérdéseire, megmagyaráznák és megmutatnák a szoptatást.

 

– S az anyukák hogy vélekednek az anyatejes táplálásról?

– Változó, többnyire szoptatni akarnak, de gyakran megijednek a nehézségektől. Egy ismerősömnek koraszülött gyermeke volt, egyhónapos volt a baba, amikor hazakerültek a kórházból. Attól félt, hogy már nem fog tudni szoptatni, de segítettem neki, s már öt hónapja anyatejjel táplálja a babát.

 

– Mit kell tudni a szülés utáni kezdeti időszakról?

– A szülést követően rögtön tegyük mellre a gyermeket, ő megtalálja a mellet, elkezd szopni, beindulnak a tejtermelést segítő hormonok, s hamarabb megtörténik a tejbelövellés. Egyébként a szülés utáni harmadik-ötödik napon – császármetszésnél valamivel később – lövell be a tej. Ilyenkor az emlők megduzzadnak, a tejmennyiség hirtelen megnövekszik.

 

– Amitől gyakran csomósnak érzik az anyukák a mellüket. Nem beszélve a mellbimbó kisebesedéséről.

– A baba gyakori szoptatása segít elkerülni a mell csomósodását. A kisebesedett mellbimbót különféle krémekkel kezelhetjük, de legjobb a megelőzés. Ha helyesen tesszük mellre a babát, sem a mellet, sem a bimbót nem éri károsodás.

 

– Gyakori szoptatás alatt mit értesz?

– Az az ideális, ha minden alkalommal megetetjük a babát, amikor ő igényli. Régi, szovjet módszer a három-négy óránkénti kötelező etetés. Ezt akkoriban alkalmazták, amikor az anyukák a szülést követően hamar visszamentek dolgozni, s a szoptatási szünetben hazarohantak megetetni a babát. Az én édesanyám is így szoptatott engem.

 

– Milyen alappillérei vannak a szoptatásnak?

– Három alapelvet kell betartani: a baba helyes mellre tételét, a gyakori, igény szerinti szoptatást és az éjszakai szoptatást.

 

– Ha az édesanya úgy megy haza, hogy a kórházban nem tudott szoptatni, mennyi esélye van arra, hogy mégis anyatejes legyen a gyermeke?

– Még semmi sem veszett el. Hallottam már olyan esetet is, amikor örökbe fogadó anyuka is tudott szoptatni, mert beindult a tejtermelés. Ilyen esetben a „szeretet hormonjáról” beszélhetünk.

 

– Előfordul, hogy van anyateje a kismamának, de valamilyen oknál fogva nem tudja szoptatni a babát. Mennyire helyes a mell fejése ilyenkor?

– Vannak olyan élethelyzetek – munkavállalás, betegség –, amikor az anyuka nem tudja szoptatni a babát. Ilyenkor lefeji a tejet és cumisüvegből eteti a babát. Ha nem muszáj, nem javaslom. Ez plusz munka: a fejés, az üvegek sterilizálása. Nem beszélve a fertőzésveszélyről és arról, hogy megszűnik a testi kapcsolat a gyermekkel. Ha már mindenképpen le kell fejni az anyatejet, azt lehetőleg kézzel tegyük. Főleg az első hónapban ne használjunk fejőgépet, mert könnyen kisebesedik tőle a mell.

 

– Meddig áll el a lefejt anyatej?

– Megfelelően lehűtve akár három napig is tárolható, de le is fagyasztható.

– Kárpátalján működik anyatejbank?

– Nem tudok róla, hogy lenne. Ennek ellenére nálunk is van rá lehetőség, hogy anyatejhez jussanak az anyukák. Vannak olyan internetes oldalak, például a www.milkmama.info, ahol a kismamák felvehetik egymással a kapcsolatot.

Én is fejtem kismamának, s több ilyen esetről tudok. Általában nem pénzért adják az anyatejet, hiszen az édesanyák megértik a másik nehéz helyzetét.

 

– Mi a véleményed a tápszeres táplálásról?

– Megint a WHO-ra szeretnék hivatkozni. A szervezet szerint a baba számára az anyamellből kiszívott anyatej a legoptimálisabb. Ezután jön a lefejt anyatejjel való táplálás és a más anyuka tejével való etetés. A tápszer a legutolsó helyen szerepel.

Amikor tápszerrel etetjük a babát, az olyan, mint amikor chipset adunk a nagyobb gyermekeinknek.

Sajnos sokszor az anyuka, a nagymama vagy a gyerekorvos – alaptalanul – elégedetlen az anyatej mennyiségével vagy a gyermek fejlődésével, ezért tápszerrel egészíti ki az étkezést.

 

– S ha az anyuka gyógyszeres kezelést kap? Akkor szoptathat?

– A legtöbb gyógyszer nem befolyásolja a tej termelését, illetve nincs káros hatással a babára, így a szedése mellett is lehet szoptatni. Ha mégis káros a gyógyszer, az esetek többségében meg lehet találni azt a helyettesítő kúrát, amellyel gyógyítható az édesanya, s a szoptatást sem kell abbahagyni.

 

– Előfordul, hogy a még anyatejjel táplált gyermeknek kistestvére születik. Ilyenkor hogyan kell szoptatni?

A szoptatás befolyásolja az asszonyok termékenységét. A terméketlenség kulcsa abban van, hogy milyen gyakran szopik a csecsemő. A szülés utáni első hónapokban a sokszori etetés idejében általában nem esik teherbe az anyuka. Amikor azonban nagyobb lesz a baba, s a hozzátáplálás és az éjszakai alvás hosszúságának növekedése miatt csökken a szoptatások száma, az anyuka ismét termékennyé válik.

Azonban ez nem jelent problémát a szoptatásnál. A már meglévő babát a várandós anyuka továbbra is táplálhatja anyatejjel. Az áldott állapot negyedik hónapja körül megváltozik a tej íze és csökken a mennyisége, de a kistestvér megszületése után minden visszatér a régi kerékvágásba.

A nagyobb gyermek is könnyebben elfogadja a kisbaba érkezését, amikor azt mondjuk, hogy a kistesó hozza neki a sok tejcsit.

 

– Meddig javasolják a szakemberek az anyatejjel való táplálást?

A WHO kétéves korig ajánlja, ezután a gyermek igénye határozza meg, hogy meddig cicizik. Hat hónapos kortól lehet hozzátáplálni a babát, de ezt is az ő szándéka határozza meg.

 

– Aztán eljön a pillanat, amikor le kell választani a mellről a babát…

– Az a tapasztalat, hogy hamarabb választjuk el a gyermekeinket, mint ahogy kellene. Több ideig lenne szükség a szoptatásra. Maga az elválasztás úgy jó, ha nem drasztikusan történik, hanem egy több hónapos folyamat eredménye. Ennyi idő kell, hogy a mama, a baba és a mell is hozzászokjon a változáshoz. Az első lépés, hogy lassan csökkentjük a szoptatások számát. Ha nagyobb a gyermek, megbeszéljük vele, hogy az óvodában, az utcán már nem cicizünk. Végül csak azok az alkalmak maradnak, amelyek az alváshoz kötődnek, majd ezeket is elhagyjuk.

Utána még sokáig jellemző, hogy a gyermek benyúl az anyuka ruhája alá, megsimogatja, megpuszilja a mellét. Én is ezt tettem pici koromban.

 

– Sokat tudsz a szoptatásról. Szívesen végzed ezt a tevékenységet?

– Látom, hogy ez egy Istennek tetsző dolog, ezért sokáig szeretném folytatni. A férjem is támogat, hiszen ő is látta a különbséget a tápszeres és az anyatejes táplálás között. A legnagyobb sikerélményem nekem is a saját tapasztalatom: a lányom, aki még most is szopik.

 

– Köszönöm a beszélgetést! Kívánom, hogy minél több várandós anyukának tudjatok segíteni, s emelkedjen az anyatejes táplálást választók száma!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma