a nap verse

Szent Mihálynak napja van, menjünk a vásárba,

Fürtök lógnak vesszőn, ágon, muskotállyá ért a nyáron,

Makkot szedtem tölgy alatt, gyorsan telt a nagy kalap.

Meglátogattam szülőimet; Csupa szív volt mind a két öreg. Annyit elcsókoltak képemen,

Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya

Ma átment előttem egy fekete macska! Aztán vissza is jött, azt hitte a csacska,

Egyedül vagyok. A párkányra madár szállt.

Felhőkbe fúrták már fejüket az északi hegyek, és elszéledtek barátaim a sárguló cserjék között.

Pirosodik a vadszőlő-levél. Most megint régi leveleket olvasok.

Utolsó dühével lobog a nyár,