a nap verse

Kis patakok, daloljatok!

Július, a vendégváró. Mindig szíves

Itt van a nyár, száz napsugár hívogat a kertbe!

Kék az ég és kék a zöld, kék a fa és kék a föld…

Itt künn járok a földeken, kedves.

Palacsinta palacsinta rámka’, rámka’, rámkacsint a

Fut egy fiafelhő, fut, fut fent az égen.

Piros csillag, egyszem cseresznye, rigó csőrében hova szállsz?

fogyó hold a bak jegyében félig égő csillag lobban

Vagy egy nagy mű, – vagy egy nagy szenvedély. Vagy égő nyár, – vagy gyémántfényű tél.