Kilencvenegy éve hunyt el az első magyar orvosnő. Hugonnai Vilma grófnő az első magyar asszony volt, aki elvégezte az orvosi egyetemet. Idegen országban tanult, sokáig váratott magára, míg elismerték tudását hazájában is. Kitartásának köszönhetően elérte célját, s akaratereje számos nőtársa számára szolgált példaképül később is.
A legtöbb ember számára ismerősen cseng Drakula gróf neve: ő a vámpírizmus misztikus alakja.
Ma már természetesnek tartjuk, hogy a nyomtatott sajtó mellett elektronikus médiák is működnek: a rádió, illetve a televízió, melyek révén naponta áramlik felénk a friss információk özöne.
1848. március 15-én, estefelé egy politikai fogoly cellájába lépett be a budai helyőrségi börtön parancsnoka, bejelentve a rabnak, hogy Pest-Budán kitört a forradalom, majd védelmet kért a fogolytól (!), mert – mint mondta – a tömeg már útban van a tömlöc felé, hogy kiszabadítsa a jobbágyfelszabadításért, a nemzeti függetlenségért és a polgári jogegyenlőségért síkraszállt forradalmárt.
Munkács és Ungvár erőssége mellett két várkastély, valamint több várrom is található vidékünkön. Szedjük most csokorba történelmünk ezen emlékeit, s ismerkedjünk meg jelenlegi helyzetükkel.
Az ungvári várról tudnunk kell, hogy a harmadik erődítmény, melyet ezen a néven említenek. Az első erősség egy földvár volt, mely az Ung mentén, de a mai Ungvártól nyugatra emelkedett, s az 1241–1242-es tatárjárás áldozata lett.
A ma Kárpátaljának nevezett területen az évszázadok folyamán megannyi erősséget emeltek, ám többségük mára rommá lett, csak a munkácsi és az ungvári vár, valamint a beregszentmiklósi és a dolhai várkastély érte meg szinte teljes épségben a modern kort.
A Felső-Tisza mentén nemzetrészünk végváraiként sorakoznak a magyar nyelvszigetek, illetve szórványok. A beolvadás elleni küzdelmünkben – Szolyva, illetve több, Ungvár mellett fekvő, s az asszimilációnak ugyancsak kitett falu magyarjaihoz hasonlóan – ők jelentik „a legkülső védővonalat”, melynek elvesztése hatalmas csapást jelentene számunkra, velük együtt nemzetünk pótolhatatlan része tűnne el. „Végváraink” legkeletebbre eső „erőssége” a Fehér-Tisza…
Ha a Beregszászi járás keleti részén, Bene község Nagyszőlős felé eső végében, a Borzsa fölött átívelő híd előtt egy balra tartó mellékútra térünk, a Beregi-hegyek és lábuknál kanyargó folyó között futó útvonalon haladva megérkezhetünk a járási központtól 12 kilométerre eső, nem sokkal több, mint 900 lakost számláló Kovászóra, mely 1991-ig a sárosoroszi központú közös községi…
Történelmünk két, nagy hírnevet szerzett Zrínyi Miklóst ismer, akik a nemzetünk puszta fennmaradását veszélyeztető „török világban” példát mutattak hazaszeretetből, abból, hogy egy széttépett országban is, túlerő ellenében is vállalni kell a harcot. Mert tudták: ha nem küzdünk – elveszünk.
End of content
End of content