A XVIII. századot a felvilágosodás századának is nevezik. Az említett eszmeáramlat gondolkodói az emberi értelem nagyszerűségét hirdették, mint olyan képességét, melynek révén az ember megértheti világunk működését, jobbá teheti életkörülményeit, valamint a társadalmat.
A Széchenyi család megannyi jelentős személyiséget adott nemzetünknek.
A magyarországi Rákóczi Szövetség diákutaztatási programjának keretében meghirdetett, nyertes pályázat eredményeként június 8–9-én anyaországi honismereti kiránduláson vett részt a Rákóczi Szövetség Nagymuzsalyi Alapszervezetének húsz tagja, valamint a település középiskolájának nyolc pedagógusa Jakab Erika tanárnőnek, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnökének vezetésével.
Napjainkban nem akad hétköznapibb eszköz a gyufánál, pedig kétszáz évvel ezelőtt még egy épphogy kifejlesztés alatt álló, igen veszélyes tűzszerszám volt, melyet csak az egyik legkiválóbb magyar vegyész, Irinyi János „szelídített meg” és tett általánosan használt árucikké.
„Ez az a miniszter, kit az egész nép is áldva sirat. Azért a nép, mert minden ember széles Magyarországon érezte reformjainak jótéteményét. Nemcsak mindenki, hanem a munkás, aki vasárnap pihenni szeret, s a betegek is, bénák, kiket baleset ellen törvényesen biztosított.
Olvasóink egyik előző lapszámunkban már olvashattak az első magyar orvosnőről, Hugonnai Vilmáról. Ezen kiváló hölgy második férje a híres akadémikus-kémikus, Wartha Vince, aki munkássága során számos kérdésben ért el kimagasló eredményt. Személye annyiban is érdekes, hogy az Adriai-tenger híres kikötővárosában, Fiuméban látta meg a napvilágot.
A XIX. és a XX. század fordulóján élt egy magyar író, akinek a történelmi regényeit olvasva bepillantást nyerünk az európai nemzetek sorsát nagyban meghatározó népvándorlás korszakába, a magyarságot hatalmas próba elé állító „török világba”, vagy éppen egy középkori apácazárda életébe.
Bár a 165 esztendővel ezelőtt kirobbant 1848–1849-es forradalom és szabadságharc is tragédiába torkollott, mi mégis ünnepelünk. Minden, a múltra visszatekintő emlékezésünk a jelen számára ad erőt.
Miután a Habsburg-hadak, valamint a cári intervenciós seregek leverték az 1848–1849-es magyar forradalmat, megannyi politikus mellett sok ezer honvéd menekült el hazájából, hogy elkerüljék a császári megtorlást. Az Oroszország és az Oszmán Birodalom között 1853-ban kitört, 1856-ig tartó krími háborúban nem egy emigráns tiszt belépett a török hadseregbe, hogy a maga módján vágjon vissza I….
Tíz évig ült a miniszterelnöki székben. Kormányzása kezdetén Magyarország egy traumák során átesett, felkavart politikai légkörű, zilált gazdaságú ország volt, mely jórészt az ő kormányfői tevékenységének köszönhetően emelkedett ki a gödörből, s indult el – temérdek nehézség ellenére – a fejlődés útján, s még a nagy gazdasági világválság sem tudta teljesen tönkretenni azt, amit felépített.
End of content
End of content