Beregszász és Nagyszőlős között, félúton helyezkedik el a magyar történelem egy Kárpátalján „maradt” fontos települése, Tiszaújlak. A Tisza-parti település nemcsak a magyar história néhány nagy és meghatározó eseménye kapcsán említendő, hanem ipari élete, híres szülöttei révén is.
Matematikai modellezéssel, radiokarbonos vizsgálatokkal és a már meglevő régészeti bizonyítékok segítségével sikerült meghatározni Hór-Aha többé-kevésbé pontos uralkodási idejét az I. dinasztia többi tagja mellett.
A Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott neve által fémjelzett Nemzeti Könyvtár sorozat a honlap tanúsága szerint „a magyar írott kultúra legjavát gyűjti egységes sorozatba.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban augusztus 2-4-én kiállításokkal, színpadi, bábos, illetve zenés előadásokkal, filmvetítéssel és közönségtalálkozóval emlékeztek meg a kétszáz évvel ezelőtt született Rózsa Sándorról, a Dél-alföld rettegett bandavezéréről, aki azonban többek szemében legendás igazságosztóvá, a gazdagok kirablójává, a szegények gyámolítójává magasztosult, alakja köré legendák szövődtek. De ki is volt a „betyárkirályként” emlegetett Rózsa Sándor:…
A fenti figyelemfelkeltő címmel közölte minap a tekintélyes Dzerkalo Tizsnya országos hetilap internetes változata Pavlo Szackij írását, melyben a szerző – milyen üdítő is tud lenni a változatosság! – nem az ukrán nacionalistáktól megszokott történelmietlen legendák gyűjteményeként láttatja Karpatszka Ukraina szerepét és történetét a második világháborút megelőző években.
Dédapámnak bőségesen kijutott szinte mindenből, amellyel a 20. század próbára tette a kárpátaljai embert.
Megismételve a Rákóczi-szabadságharc 1703-as eseményeit, május 21-én jelképes zászlóbontással egybekötött toborzást tartottak Mezőváriban és Beregszászban.
Minap ismerőseim hivatalos ügyeket intézni Ungváron jártak, s úgy alakult, hogy a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció épületében várakozni kényszerültek.
Az 1960-as évek végétől a Szovjetunióban elszaporodtak a terrorcselekmények és a repülőgép-eltérítések. Ezekről az esetekről a sajtó alig írt: a hatalom attól tartott, hogy ezzel csak még nagyobb erőszakhullámot provokálna ki, no meg kellemetlen lett volna megszellőztetni, hogy az ideálisnak mondott szovjet társadalomban is előfordulhat ilyesmi – írja a témáról közölt összeállításában a Korreszpondent hetilap.
A Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának meghívására dr. Csatáry György, a Rákóczi-főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője vállalta, hogy előadásokat tart a Debreceni Egyetem PhD-hallgatói számára Kárpátalja történetéről és történetírásáról.
End of content
End of content