történelem

  • Beregszászi séta

    A Vérke-parti település 1308 és 1526 között a magyar királynék városa volt. I. (Nagy) Lajos hitvese, Erzsébet udvarházat és két kolostort építtetett itt, míg a tragikus sorsú II. Lajos felesége, Mária a saját budai kőfaragó mesterét küldte Beregszászba, hogy még szebbé varázsolja az érett gótika jegyében épült háromhajós római katolikus templomot.

  • A magyarok az elferdített történetírás tükrében

    Az utóbbi időben az ukrán nacionalisták és szélsőséges nézeteket vallók irányából egyre több támadás éri a magyarokat, s mindent, ami számunkra kedves. Gondolok itt nemcsak a vereckei emlékmű, az ungvári Petőfi-szobor, a tiszaújlaki Turul-emlékmű meggyalázására, hanem a múlt hónapban magyarokat ért támadásokra, magyarellenes megnyilvánulásokra is.

  • Uszítás az Ukrainszka pravdában

    Roman Oficinszkij, a történelemtudományok doktora a rendszerváltás körüli években lehetett egyetemista, amikor a hallgatók már kinevették azokat a tanáraikat, akik még mindig ragaszkodtak a szovjet történetírás hazugságaihoz. Azóta az egykori diákból az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) egyik vezető tudósa lett. Ebben a minőségében egyre gyakrabban nyilatkozik a sajtónak, főként a kérészéletű kárpátaljai miniállam, Karpatszka Ukraina…

  • Só- és aranybányák földje

    A történelmi Magyarország északkeleti részén terült el a Magyar Királyság egyik legnagyobb vármegyéje, a 9716 négyzetkilométer kiterjedésű Máramaros, melyet elbűvölő szépségűvé varázsoltak a Kárpátok északkeleti csoportjai.

  • A Drugethek és a Dobók földje

    Az Uzsoki-hágó közelében, a Keleti-Beszkidekben ered az Ung folyó, mely felső szakaszán sebesen rohan tova hegyek közé vájt medrében, majd Ungvárnál kilép az Alföldre, s „megszelídült” síksági folyóként kanyarog tovább a jelenleg Szlovákiához tartozó Deregnyő község felé, ahol beletorkollik a Laborcba.

End of content

End of content