Eldőlt a Föld sorsa a klímkonferencián

A kiotói jegyzőkönyv meghosszabbításáról állapodott meg a dél-afrikai Durbanben vasárnapra virradóra az ENSZ 17. Klímaváltozási Konferenciája, amelyen csaknem 190 tagállam képviseltette magát.

A november 28-án kezdődött, s az eredeti tervekhez képest két nappal elhúzódó tanácskozáson megújították a kiotói jegyzőkönyvet, amelynek első vállalási időszaka jövőre jár le, s az egyezség szerint jövőre döntenek arról is, hogy a második vállalási időszak mikor zárul. A tárgyalások és a megújítás célja az volt, hogy a protokollt ratifikáló országok 2013-tól ismét vállaljanak kötelezettséget az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére.

Nem ment könnyen

A konferencián elfogadták egy olyan globális útiterv ütemezését is, amely az összes nagy gazdaságot, a legnagyobb kibocsátókat is magába foglalva kötelező normákat rendelne a szén-dioxid kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-re kellene kialakulnia, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kell majd működnie.

Kiotó meghosszabbítása komoly ellenállásba ütközött: a világ két legnagyobb kibocsátója, az Egyesült Államok és Kína még az eredeti megállapodást sem ratifikálta, továbbá több állam, így Oroszország, Japán és Kanada már a tanácskozás előtt bejelentette: csak akkor hajlandó megújítani kötelezettségvállalásait, ha Kína és Amerika hajlandó csökkenteni kibocsátását.

A feltörekvő államok pedig – miközben féltik gazdasági növekedésüket – követelik, hogy a már régebb óta jelentős kibocsátónak számító fejlett országok vállaljanak nagyobb áldozatot. A legveszélyeztetettebb szigetországok már a konferencia megnyitója előtt egy közös közleményben követelték, hogy sürgősen szülessen egy klímavédelmi megállapodás. Szerintük a legkiszolgáltatottabb országok elárulásával ér fel, hogy a legnagyobb kibocsátók megpróbálják halogatni a megállapodást.

Forrás: mindennapi.hu