Balog: a keresztény érékeket elsősorban nem megvédeni, hanem képviselni kell
A keresztény értékeket elsősorban nem megvédeni, hanem képviselni kell, mert ez a legjobb védelem – mondta Balog Zoltán a Föld sója Közép-európai Keresztény Találkozón szombaton Budapesten.
Az emberi erőforrások minisztere a reformáció és az egyházak európai jövőjéről tartott előadásában hangsúlyozta: a keresztény értékeket csak közösségként lehet képviselni.
A legfontosabb feladat tehát, hogy „olyan közösséget, közösségeket alkossunk és erősítsünk, amelynek tagjai képesek egymásra figyelni, és akik számíthatnak egymásra”, hiszen „először egymásra kell tudnunk figyelni ahhoz, hogy később tudjunk kifelé, másokra is” – fogalmazott.
Balog Zoltán rámutatott: az a közösség, amelyik nem tudja magáról, hogy „kicsoda”, hogy milyen erkölcsi, kulturális struktúrában él, az mások integrálására is képtelen. Integrálni csak erős identitással rendelkező közösségek képesek, ma azonban Európa keresztény identitása gyenge – tette hozzá a miniszter.
Balog Zoltán kitért arra is, hogy háromszáz évvel ezelőtt Jézus Krisztus nevében „beverték egymás fejét a katolikusok és a protestánsok”. „Háromszáz év kellett hozzá, hogy megtanuljuk, erőszakkal nemhogy terjeszteni, de megvédeni sem lehet a hitet”. A hitet csak meggyőződéssel, hitelességgel lehet védelmezni, és ez nem az állam, hanem az egyházak feladata.
Hozzátette: a keresztényeknek sokszor rossz a lelkiismerete a misszióval kapcsolatban, a misszió ugyanis évszázadokon keresztül összefonódott a gyarmatosítással. Mintha a „misszió sokszor véres és szomorú története elvette volna a kedvünket és a bátorságunkat attól, hogy büszkén és bátran képviseljük identitásunkat kifelé is” – fogalmazott. Csakhogy misszionálni és küldetést megvalósítani toleránsan is lehet.
Balog Zoltán arra is figyelmeztetett, hogy veszélyes kiválasztani egy súlyos társadalmi problémát – manapság leginkább a migráció kérdését – és az ahhoz való viszony alapján meghatározni, hogy valaki igazi keresztény-e vagy sem. Az ilyen status confessionis létezik, de óvatosan kell bánni vele, mert könnyen vezethet egyházszakadáshoz – tette hozzá.
Ma sokszor a kontextus határozza meg hogy mit mond az egyház. Ha azonban a „megrendelő” kérdéseire válaszolnak, akkor már benne vannak az ő struktúrájában, és azon belül válaszolhatnak vagy igennel vagy nemmel. Végül pedig csak az marad a kérdés, hogy a magyar egyházak a magyar kormány politikáját támogatják-e vagy Angela Merkelét. Ez azonban az egyházak „csőbe húzása” – mutatott rá.
Ezért fontos a belső szabadság megőrzése nemcsak egyéni, hanem közösségi szinten is – mondta.