„A hosszabb és nehezebb út sokszor többet ér…”
A szülőföldről hozott tudás, elhivatottság és kitartás sokszor messzire vezet, a gyökerek azonban mindig megmaradnak. Dr. Papp Norbert története is ezt példázza: a Beregszászban nevelkedett fiatal szakember ma már Budapesten dolgozik fogorvosként, elsősorban az esztétikai fogászat területén. Pályakezdésről, kihívásokról, szakmai fejlődésről és a szülőföldhöz fűződő kapcsolatáról beszélgettünk vele.
– Mesélj magadról! Milyen emlékek kötnek Kárpátaljához?
– Dr. Papp Norbert vagyok, fogorvos, jelenleg Budapesten dolgozom. Az elmúlt években sikerült egy olyan szakmai utat kialakítanom, amelyben azzal foglalkozhatok, amit igazán szeretek: az esztétikai fogászattal. Ebben tudom leginkább megélni a kreativitásomat, és ma már főként ilyen jellegű kezelésekkel keresnek meg az ország különböző részeiről.
Beregszászban születtem és ott nőttem fel, majd Ungváron tanultam. Rengeteg emlék köt Kárpátaljához. Számomra ez elsősorban az embereket jelenti: a családot, a barátokat, az iskolai és egyetemi éveket, azokat a közösségeket, amelyekben felnőttem. Ezek az élmények a mai napig nagyon erősen bennem vannak, és mindig egyfajta hazahúzó erőt jelentenek.
– Tanulmányaidat is Kárpátalján végezted. Hogyan teltek az egyetemi évek, és mennyiben határozták meg a pályádat?
– Visszagondolva azt mondanám, hogy egyszerre voltak nagyon szépek és kifejezetten nehezek is. Ha ma szabadon választhatnék, hogy a világon hol járjak újra egyetemre, akkor is az Ungvári Nemzeti Egyetemet választanám.
Az elméleti képzés alapvetően hasonló volt, mint más fogorvosi egyetemeken, de számomra nem is ez volt a legfontosabb. Az ott eltöltött évek emberileg formáltak: megtanítottak tisztelni az értékeket és azokat az embereket, akik valódi értéket képviselnek, helytállni magamért, találékonynak lenni és céltudatosan gondolkodni. Úgy érzem, ezek azok az alapok, amelyeknek köszönhetem mindazt, amit eddig elértem.
– Mi motivált abban, hogy Magyarországon folytasd a praxisodat?
– Fiatal fogorvosként a szülőföldemen viszonylag korlátozottak voltak a lehetőségek egy megfelelő munkahely megtalálására. Magyarországon, különösen Budapesten viszont azt láttam, hogy sokkal több lehetőség adott mind az elhelyezkedés, mind a karrierépítés szempontjából. Ezért döntöttem úgy, hogy itt folytatom a praxisomat.
– Mennyire volt nehéz beilleszkedni egy új szakmai közegbe? Értek meglepetések vagy kihívások az induláskor?
– Amikor befejeztem az egyetemet, teljesen egyedül költöztem Budapestre, és itt kezdtem el az úgynevezett felnőtt, nagybetűs életemet. Az első munkahely megtalálása és az új környezet megismerése egyszerre zajlott, ami önmagában is sok nehézséget rejtett. Akkor még összesen egy-két barátom volt itt, akik szintén Kárpátaljáról származnak, így valóban egy ismeretlen környezetbe csöppentem.
A legnagyobb kihívást azonban az jelentette, hogy a diplomám honosítása nélkül nem dolgozhattam fogorvosként. Ez idő alatt műtősegédként tevékenykedtem egy kórházban, miközben a honosítási vizsgákra készültem. Nagyjából tíz hónap után kaptam meg az orvosi működési engedélyemet és a pecsétszámomat, így csak ezt követően kezdhettem el fogorvosként dolgozni. Ekkor helyezkedtem el egy kisebb magánrendelőben, ahol megkezdhettem a szakmai pályafutásomat.
– Szakmai képzéseken is rendszeresen részt veszel.
– Attól kezdve, hogy fogorvosként elkezdtem dolgozni, az első egy-két év elsősorban az általános fogászati kezelésekben való jártasság megszerzéséről szólt. Ezt követően kezdtem el mélyebben érdeklődni a szakma egyes területei iránt, és ekkor választottam az esztétikai fogászatot.
Nem is úgy fogalmaznék, hogy egyszerűen továbbképzésekre jártam, inkább úgy, hogy több éven keresztül a fogászatnak éltem. Munka után külföldi előadásokat néztem, hétvégente képzéseken vettem részt, illetve több hónapos nemzetközi továbbképzési programokat végeztem. Gyakorlatilag reggeltől estig a szakmai fejlődés töltötte ki a mindennapjaimat.
A mai napig rendszeresen részt veszek továbbképzéseken, mert mindig van lehetőség a fejlődésre. Emellett ma már engem is gyakran kérnek fel előadások és szakmai képzések megtartására.
– Milyen modern technológiákat és eljárásokat alkalmazol a mindennapi munkád során?
– A szakterületemhez kapcsolódó valamennyi modern technológiát és eljárást alkalmazom. Egy budapesti magánrendelőben a korszerű technológia ma már alapkövetelmény, az esztétikai fogászatban pedig különösen fontos, hogy a legmodernebb megoldásokkal dolgozzunk. Ide tartozik többek között a digitális fogászat is.
Az alapfilozófiám a minimál invazív fogászat. Ez azt jelenti, hogy minden esetben arra törekszem, hogy a lehető legesztétikusabb, legfunkcionálisabb és legtartósabb eredményt érjem el a lehető legkevesebb saját foganyag feláldozásával. Számomra az a cél, hogy a páciens természetes fogállományából a lehető legtöbbet megőrizzem.
– Tapasztalataid szerint mennyire tudatosak ma a páciensek a szájhigiénia terén?
– Azt látom, hogy egyre többen figyelnek a szájhigiéniára, ugyanakkor még mindig sokan vannak, akik nem fordítanak erre kellő figyelmet.
Az egyik legfontosabb tényező a rendszeres dentálhigiéniai kontroll. A dentálhigiénikus nemcsak a fogkőeltávolítást végzi el, hanem személyre szabott tanácsokat is ad, és segít meghatározni, milyen gyakran van szükség a kezelésekre. Ezt egészíti ki a rendszeres fogorvosi kontrollvizsgálat, amelyet évente legalább egyszer érdemes elvégezni.
Ha valaki rendszeresen részt vesz ezeken a megelőző vizsgálatokon és kezeléseken, jelentősen csökkentheti a fogvesztés és a komolyabb beavatkozások szükségességének kockázatát.
– Melyek a leggyakoribb problémák, amelyekkel felkeresnek?
– Ma már leggyakrabban mosolyjavításokkal vagy nagyobb mosolyátalakításokkal keresnek fel, tehát elsősorban esztétikai kérdésekkel kapcsolatban fordulnak hozzám.
Ide tartozik a fogak közötti rések zárása, az élpótlások, az elszíneződött fogak korrekciója, valamint különböző esztétikai restaurációk készítése. Ebbe a körbe sorolhatók a kerámiahéjak, a kompozithéjak és a teljes mosolyrehabilitációk is.
Természetesen a mai napig keresnek fel általános fogászati problémákkal is, például hiányzó fogak pótlásával, koronák készítésével vagy a fogak funkciójának helyreállítását célzó kezelésekkel.
– Mitől lesz valaki jó fogorvos?
– Számomra a jó fogorvos az, aki tisztában van a szakterületéhez kapcsolódó korszerű technikákkal és kezelési lehetőségekkel, és ezek közül a legfontosabbakat magas színvonalon tudja alkalmazni.
Emellett fontos, hogy ismerje az egyes módszerek előnyeit, hátrányait és korlátait, és ezekről őszintén, a páciens számára érthető módon tudjon kommunikálni. A jó fogorvos nemcsak szakmailag felkészült, hanem segít a pácienseinek abban is, hogy megalapozott döntést hozzanak.
Az esztétikai fogászatban különösen fontosnak tartom a jól kialakított szakmai filozófiát. Számomra az igazán jó eredmény olyan, amely egyszerre felel meg a páciens esztétikai elvárásainak, funkcionálisan is kifogástalan, és hosszú távon komfortérzetet biztosít. A cél az, hogy a páciens magabiztosan viselje az új mosolyát, és valóban örömét lelje annak minden részletében.
– Szakmai célok a következő évekre?
– Szeretném, ha a munkám önmagáért beszélne. Célom, hogy az esztétikai fogászat területén egyre többen ismerjék és elismerjék a munkásságomat, és hogy azok számára, akik magas színvonalú mosolyrehabilitációt vagy esztétikai fogászati kezelést keresnek, megbízható szakmai referenciapont legyek.
– Mit üzennél azoknak a kárpátaljai fiataloknak, akik egészségügyi pályára készülnek, és esetleg külföldön képzelik el a jövőjüket?
– Azt tanácsolom nekik, hogy legyenek szorgalmasak, céltudatosak és türelmesek. Ez a szakma rendkívül sok tudásra és tapasztalatra épül, ezért a valódi sikert nem lehet egyik napról a másikra elérni.
Az út során számos fontos döntést kell meghozni, és a tapasztalatom szerint sokszor nem a rövidebb és kényelmesebb út vezet a legjobb eredményhez, hanem a hosszabb és nehezebb. Ha valaki elhivatott a szakmája iránt, hajlandó tanulni és következetesen dolgozni a céljaiért, akkor idővel meglesz a munkájának az eredménye is.
Mondik Márta
Kárpátalja.ma