Az ukránok relatív többsége nem tartja függetlennek országát

Az ukránok relatív többsége, 49 százaléka nem tartja független államnak Ukrajnát, míg ellenkező választ a megkérdezettek 38 százaléka adott abban a felmérésben, amelyet két neves ukrán közvélemény-kutató intézet végzett közösen a közelgő függetlenség napi ünnep előtt.

Ukrajna szerdán ünnepli függetlenségének 25. évfordulóját.

Irina Bekeskina, a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány igazgatója hétfőn, az évforduló alkalmából rendezett egyik kijevi kerekasztal-beszélgetésen ismertette az augusztus 4. és 19. között alapítványa és a kijevi nemzetközi szociológiai intézet által végzett országos felmérés eredményeit.

Az igazgató elmondta, hogy a közvélemény-kutatók 2001-ben tették fel először felmérésben ezt a kérdést Ukrajnában, és azóta csupán egy évben, 2005-ben – a „narancsos forradalom” utáni esztendőben – tartotta a megkérdezettek többsége (49 százalék 37-tel szemben) valóban függetlennek országát. A következő évben a trend visszafordult, és szinte folyamatosan közel ugyanolyan eredményt hozott: a megkérdezettek mintegy fele vélekedett úgy, hogy Ukrajna valójában nem független állam, 40 százalék válaszolta az ellenkezőjét.

Bekeskina beszámolt arról, hogy ha idén augusztusban tartanának népszavazást Ukrajna függetlenségéről, akkor a felmérés eredménye alapján a biztos szavazóknak 87 százaléka támogatná azt, 13 százalék ellene szavazna. Rámutatott arra, hogy eszerint hasonló eredményt hozna egy mostani referendum, mint a 25 évvel ezelőtti hozott. Az Ukrajna függetlenné válásáról 1991 decemberében tartott népszavazáson az igenek száma meghaladta a 90 százalékot. Ebben a kérdésben 2006-ban és 2011-ben támogatta az ország függetlenségét a legkevesebb megkérdezett (70, illetve 67 százalék).

2006-ban a déli országrészben élőknek 57 százaléka, 2011-ben pedig már csak 47 százaléka szavazott volna Ukrajna függetlensége mellett, Kelet-Ukrajnában pedig ugyanezekben az években 49, illetve 53 százalékos volt a függetlenségpárti válaszadók aránya. A kutatás azt az eredményt hozta, hogy idén jelentősen megváltozott ez a helyzet: a déli régiókban 78,5 százalékos, míg Keleten 71,5 százalékos lett az ország függetlenségének támogatottsága. A mostani felmérés viszont nem terjedt ki az Oroszország által megszállva tartott Krími Autonóm Köztársaságra, valamint Donyeck és Luhanszk megyék szakadár ellenőrzés alatti területeire.

A megkérdezettek 41 százaléka válaszolta azt, hogy az elmúlt 25 évben nagyjából ugyanannyi pozitív dolog történt, mint amennyi negatív, míg szintén 41 százalék szerint több volt a kedvezőtlen fejlemény. A pozitív események túlsúlyát a kedvezőtlenekhez képest csupán 12 százalék érezte.

A többség kedvezőnek értékelte, hogy az elmúlt negyedszázadban megerősödött az ukrán nemzeti öntudat, előrelépés történt a nők és a férfiak, valamint a nemzeti kisebbségek jogegyenlősége terén. Elégtelennek értékelték viszont a kultúra, a civil társadalom megteremtése, a szólásszabadság, az európai integráció, a demokrácia, az emberi jogok, az oktatás, az ország védelmi kapacitása, a nemzetállam intézményrendszerének fejlődése, az emberek önmegvalósítása, az ország érdekeinek diplomáciai képviselete és a tiszta választások terén elért eredményeket. A válaszadók döntő többsége, mintegy 90 százaléka kudarcnak minősítette az igazságszolgáltatás reformját, a korrupció elleni harcot, a szociális igazságosság megteremtését, a gazdaság és az egészségügy javítását.