Ma zárul a Rosetta-küldetés az üstökös felszínén

Az Európai Űrügynökség kutatói csütörtökön este végső útjára állították a Rosetta űrszondát. A készülék 12 éves misszióját pénteken kontrollált becsapódással zárja le.

A Rosetta több mint hatmilliárd kilométeren át „üldözte” a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstököst. 25 hónapot töltött el mellette, ezalatt több mint 100 ezer fényképet készített és hatalmas mennyiségű adatot halmozott fel.

Csütörtökön este az Európai Űrügynökség (ESA) megerősítette, hogy a szonda megkezdte az „ütközési manővert”, vagyis olyan pályára állt, amellyel pénteken, kora délután becsapódik célpontjába.

Az ereszkedés folyamán műszerei és kamerája továbbra is ügyködnek majd, adatokat és képeket küldenek haza, amelyek révén a kutatók bepillanthatnak az űrvándor szerkezetébe, de információkat szolgáltat az üstökös oldalfalairól is, ami fontos keletkezésük megismeréséhez.

Ezenfelül adatokat gyűjt azokról a nagyméretű, 100 méter széles aknákról is, amelyek a kutatók hite szerint elősegítik a gáz és por távozását a Nap melengette űrvándorból.

A misszió számos történelmi elsőséget szerzett 12 éve alatt, többek között a Rosetta lett az első űrszonda, amely üstökös körül állt pályára, emellett precedens nélküli módon landolóegységet juttatott felszínére.

A Rosetta és a 2014 novemberében leszállt Philae landolóegysége kinyerte adatokkal a kutatók máris alaposabban feltérképezhetik, hogyan keletkezett a Föld és más planéták. Például most már úgy hiszik, hogy az aszteroidák, nem pedig az üstökösök játszották az elsődleges szerepet a víznek a Földre és a többi belső bolygóra szállításában.

A Rosetta nyugodt sétának beillő sebességgel – másodpercenként kevesebb, mint egy méter – érkezik majd az üstökös felszínére, de nem landolásra tervezték, ezért sok komponense várhatóan már az érkezéskor összezúzódik. Ha néhány rendszere működőképes is maradna, az előre feltöltött szoftver gondoskodik róla, hogy üstököst éréskor minden rendszer leálljon.

Az ESA azért döntött a misszió ilyetén lezárása mellett, mert a 67P a külső Naprendszer felé halad, ami a napelemes szonda működési tartományán kívül esik. Ennek megfelelően már az adattovábbítási sebesség is nagyon lelassult (mintegy 40kbps-ra).

A Rosettát emellett 2004 márciusi indulása óta érik az űr zord körülményei, többek között a sugárzás és a szélsőséges hőmérséklet, a kutatók szerint valószínűleg már nem sokáig maradna működőképes. A hibernáció, vagy a lassú leállás helyett ezért úgy döntöttek, hogy az izgalmas tudományos missziót stílusosan zárják le.

Egyelőre nem tudni, mennyi fényképet tud majd hazaküldeni a Rosetta, mielőtt becsapódik. A kutatók reménykednek benne, hogy megvizsgálhatják majd a 15-20 méteres magasságban készülteket.

Az információkat a projektben partnerként működő amerikai űrügynökség működtette hatalmas rádióteleszkópokon fogják majd.