Civilizációs ártalom lett a rövidlátás

A napi több órás monitor előtt töltött munka, a monoton, merev nézés rontja a látást. A felnőtt lakosság húsz százaléka már szemüvegre szorul, de Távol-Keleten vannak olyan helyek, ahol ez az arány már nyolcvan százalék felett van. A Kossuth Rádió Napközben című műsora arról készített összeállítást, hogy milyen szemkárosodást okozhat a monitor előtt végzett munka, és megőrizhető-e az éleslátás egy „képernyős világban”.

Ma már a legtöbb szellemi munka számítógépen történik, a munkaidő nagy része monitor előtt telik, a szabadidő jó részében pedig szintén a komputert használjuk – levelezésre, a közösségi médiára, filmnézésre, hírek olvasására. Mindezt, ha nem vigyázunk, a szemünk kárára. A szemünk pedig jelez: ha fárad, akkor ég, szúr, könnyezik, homályosabb a látás, de a fejfájás is lehet a szem fáradásának jele, a számítógép előtt ülés pedig nyak- vagy hátfájáshoz vezethet.

A felnőttek mellett legalább ugyanakkora veszélynek vannak kitéve a gyerekek is, akik lényegében már a digitális világban nőnek fel – annak minden előnyével és hátrányával. Nem ritka, hogy a számítógépes játékok miatt akár napi négy-öt órát is gép előtt töltenek a kamaszok. Hogy az ő szemük milyen károsodást fog szenvedni, az csak évek múlva derül majd ki.

Dr. Serfőző Csilla szemész szakorvos a Kossuth Rádió Napközben című műsorában hangsúlyozta: az elmúlt harminc évben 60-70 százalékkal nőtt a rövidlátás előfordulása. Ez egyfajta evolúciós betegség, civilizációs ártalom lett, mivel ha a szemet sokat használjuk közelre, akkor arra állítja magát élesre, a távollátáshoz pedig már szemüveg szükséges.

A szakember szerint törekedni kell arra, hogy a gyerekek minél kevesebbet nézzenek közelre, ami persze a napi 6-8 iskolai órán elkerülhetetlen. Nagyon fontosnak nevezte, hogy minél többet legyenek a szabadban, mert olyankor távolra nézésre használják a szemüket.

Arra egyelőre nincsen bizonyíték, hogy a monitorok sugárzása káros lenne a szemre, azt azonban tudjuk, hogy a képernyők és a led-fények nagyon sok kék fényt tartalmaznak, amely hosszú távon izgatja az embert, ezért célszerű monitorszűrő szemüveget használni.

Kling Péter munkavédelmi szakmérnök a műsorban elmondta: az számít képernyős munkahelynek, ahol a munkavállalók naponta legalább négy órát dolgoznak monitor előtt. Ilyen munkakörökben a dolgozóknak előzetes alkalmassági vizsgán kellene részt venniük, hogy kiszűrjék, van-e olyan szembetegsége, hajlama, amelyet a számítógépes munka tovább rontana.

A munkahelyi környezet kockázatértékelésén többek között vizsgálják a világítás módját, a fény tükröződését, azt, hogy milyen távolságra állítható a monitor, a beállításokat, és hogy biztosítani lehet-e az óránkénti tíz perc szünetet. A szünetben másfajta munkát végezhet a dolgozó, olyat, amelyhez nem szükséges közelre fókuszálnia.

Amennyiben orvosi vélemény szerint a dolgozónak szüksége van védőszemüvegre, a munkáltató köteles annak költségét megtéríteni, tette hozzá a magyarországi munkavédelmi szakmérnök.