Katasztrófák túlélőit keresheti a magyar mentőrobot
Díjat nyert az intelligens robotok idei világbajnokságán egy magyar fejlesztésű mentőrobot. A Rescue Robotics gépe kutatás közben a beomlott épületek alaprajzát is összeállítja.
Az intelligens robotok 2016-os világversenyén speciális akadálypályán versenyeztek az életmentő robotok. A kiváló helyezést elért magyar konstrukciót az M1 Minden tudás műsora mutatta be.
Az 1995-ös nagy japán földrengés idején merült fel először, hogy a túlélők felkutatásában nagy hasznát vehetnék a robotoknak. Azóta jelentős fejlesztések történtek a területen.
Ezeknek a gépeknek minden körülmény között helyt kell állniuk: a való életben és a versenypályán egyaránt.
Ennek tudatában tervezte a Magyar Rescube Robotics azt a robotot, amely elnyerte az idei RoboCup konstrukciós díját, kategóriájában a kilencedik helyezést és a kültéri robotok közül a legjobbnak bizonyult.
A Rescue futamon húsz feladat közül tizenöttel kellett megbirkóznia.
Voltak ügyességi feladatok, például ajtónyitás, de szűk helyekre is be kellett férkőzniük, továbbá lépcsőt mászniuk a gépeknek.
Az alkotók szerint a romokon és különböző akadályokon való áthaladás a legnagyobb kihívás.
A hazai fejlesztők a többi csapattal ellentétben nem lánctalpat, hanem szivacsborítású kerekeket használnak.
„Ez az újítás súlyba nagyon sokat hoz. Egy lánctalpas robot 100-150 akár 200 kiló is lehet, míg ez a robot 20-25 kiló” – mondta el Borvendég Mátyás, a csapat egyik fejlesztője.
További újítás, hogy a robot váza elcsavarható. Ez olyan felfekvést biztosít, amely megakadályozza, hogy az eszköz kerekei elemelkedjenek a földtől.
Ez némiképp segíti az irányító személy, amúgy cseppet sem egyszerű dolgát.
A robot irányításához egy ember szükséges, a képernyőn rendelkezésre áll a lehető legtöbb információ, hogy a robotot távolról irányítani tudják.
A gép fontos egysége a robotkar. A robotkar elején helyezték el a megfogót, fölötte kamerákat, két darab szervó motort, amivel a robotkar hosszát tudják állítani, ezenkívül a kültéri feladatokhoz egy GPS-vevőt.
A robot oldalán több kamera figyeli, hogy mi történik a kerekek alatt.
Továbbá helyet kapott egy szén-dioxid érzékelő, amely a romok alatt fekvő túlélők felkutatását is segítheti.
A roboton LIDAR-ja azaz lézeres radarja felméri az objektumok távolságát a robottól, amit másodpercenként többször is elvégez.
Ezzel érzékeli maga körül a tárgyak helyzetét, és ahogy halad, a pillanatfelvételek egymásra illesztésével előállít egy alaprajzot, magyarán a robot végül egy felülnézeti metszetet tud mutatni a helyszínről a személyzetnek.
A gép kamerája felismeri a különböző jelöléseket, így a mentést végző személyek azt is megtudhatják, hogy a területen pontosan hol található gázpalack, vegyi anyag, egyéb potenciális veszélyforrás, esetleg túlélő.