2016. november 15., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Albert – német eredetű; jelentése: nemes, fényes.

Lipót – a Leopold bajor változatából.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Az erény mindenekelőtt következmény. Embereim megromlása mindenekelőtt az embereket megvalósító ország romlása.”

Antoine de Saint-Exupéry

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93c1c4-7d1a”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bethlen Gábor (Marosillye, 1580-Gyulafehérvár, 1629. nov. 15.). 1613 és 1629 között Erdély fejedelme. 1613-ban a kolozsvári országgyűlésen választották fejedelemmé. Az 1615-ös nagyszombati béketárgyalásokon sikerült elérnie, hogy a korábban elidegenített Husztot visszacsatolják Erdélyhez. 1616-ban a huszti várat annak vám- és sójövedelmével együtt testvérének, Istvánnak adományoztam fenntartva magának a visszaválthatóság jogát. 1620-ban a besztercebányai országgyűlés királlyá választotta, de 1621-ben (nikolsburgi béke) lemondott a király címről, amiért cserébe megkapta a hét felső-tiszai vármegyét. Esterházy Károlytól megváltotta Munkács, Ecsed és Tokaj várát, 1625-ben Beregszász is az ő birtoka lett. 1623. február 10-én Munkács várában kelt az az oklevél, amelynek értelmében Bethlen Gábor fejedelem megerősítette Bereg, Ung, Szabolcs, Zemplén és Máramaros vármegyék püspöki székében Petroniust, s egyszersmind a vármegye és Balling János munkácsi várkapitány oltalmába ajánlotta. 1527-ben az időközben megüresedett munkácsi püspöki székbe a nagyműveltségű Gregorovics János lelkészt nevezte ki, hogy „ne sinylődjenek a görög egyház ügyei, s a müveletlen elhagyott nép”. 1626. március 1-jén a fejedelem házasságot kötött Brandenburgi Katalinnal, s jegyajándékul neki adta Munkácsot. 1629-ben Beregszászban egy udvarházat építtetett (vagy építtetett újjá), amely még ma is áll. Falán a fejedelem tiszteletére emléktáblát helyeztek el. A beregszászi magyar gimnázium Bethlen Gábor nevét viseli.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Görbe János színész (1912) természetes, életszerű játéka főleg nagy érzelmi kitörések ábrázolásában érvényesült.

Megjelent a Hölgyfutár irodalmi, társaséleti, művészeti napilap (1849).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7c1c4-7d1a”][vc_column_text]VÉDD MEG!
„… közel leszel hozzám… Én majd ellátlak itt…” (1Mózes 45:10-11)
József nem csupán megbocsátott testvéreinek, de a legrosszabb rémálmuktól is megóva őket: attól, hogy visszatérve el kell mondaniuk idős apjuknak, mit tettek huszonkét évvel azelőtt. József egy lépéssel előttük járt, megmondta, mit mondjanak és mit ne: „Sietve menjetek el apámhoz, és mondjátok neki: Ezt üzeni a fiad. József: Isten egész Egyiptom urává tett engem. Jöjj el hozzám, ne tétovázz! Gósen földjén fogsz lakni, közel leszel hozzám te, a fiaid és az unokáid… Én majd ellátlak itt…” (1Mózes 45:9-11). Úgy gondolod, rá kellett volna kényszeríteni őket, hogy bevallják, amit tettek? Nem, az csak még nagyobb terhet jelentett volna apjuknak, Jákóbnak. Még többet bánkódott volna az elveszett évek miatt, és nehezen tudta volna leküzdeni keserűségét többi fia iránt. József bölcsen belátta mindezt, és ezzel elérte, hogy bátyjai még jobban tiszteljék. Nagy különbség van a bűnvallás és a másikra „rázúdítás” között. Helyrehozhatatlan károkat okozhat, ha úgy próbálsz enyhülést keresni bűntudatodra, hogy minden részletet kitálalsz valakinek, aki nem tud megbirkózni ezzel. Van, amikor a beismerés a helyes út, de csak miután megbeszélted ezt egy tapasztalt tanácsadóval. Miután Dávid vétkezett Betsabéval, ezt írta: „Egyedül ellened vétkeztem [Istenem], azt tettem, amit rossznak látsz” (Zsoltárok 51:6). Ha végiggondolod, hogy Isten tudja minden bűnödet, mégis ígéri, hogy bizalmas titokként kezeli, akkor ennek 1) növelnie kellene benned az alázatot és a hálát; 2) el kellene érnie, hogy te se beszélj róluk; 3) meg kellene győznie arról, hogy te se hánytorgasd fel mások bűneit, gyengeségeit.
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2c1c4-7d1a” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Nagy Szent Albert püspök, egyháztanító

Nagy tudású főpap volt, aki tudását megosztotta másokkal, és életével pedig Krisztushoz vezette a rábízottakat. Ma van-e elég tanító, aki hitre, tudásra, szép életre, jóra tanítja a felnövekvőket?
Az Anyaszentegyház „Nagy” melléknévvel és mint egyháztanítót „Doctor universalis” címmel említi. 1193-ban született a Duna melletti Lauingenben, a Bolstatt lovagok ősi családjából. Tanulmányait Páduában végezte. Boldog Jordánnak, a domonkos rend második általános főnökének hatására 1223-ban belépett a domonkos rendbe. 1228-tól Kölnben, Hildesheimben, Freiburgban, Regensburgban tanított, majd 1245-ben Párizsban. Itt lett tanítványa Aquinói Szent Tamás, aki követte mesterét Kölnbe is. 1254-ben a német rendtartomány főnökévé választották. Egy ideig II. Sándor pápa udvarában tartózkodott, aki 1260-ban regensburgi püspökké nevezte ki. 1262-ben visszatért Kölnbe, a szerzetébe. 1263-64-ben mint pápai legátus kereszteshadjárat hirdetésén fáradozott. 1270-ben ismét Kölnben tanított, és mint lelkipásztor működött. 1280. november 15-én halt meg. A középkor legnagyobb német tudósa volt. Termékeny volt irodalmi működése. Csodálatosan átfogó, szellemes és eredeti gondolkodó, egyben korának legkimagaslóbb természettudósa volt.
Méltán alkalmazzuk rá a Szentírás szavait:
Szólásra nyitotta ajkát az Egyházban,
a Bölcsesség és az Értelem Lelkével töltötte be őt az Úr,
a dicsőség ruháját adta reá.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]