2016. november 20., vasárnap

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Jolán – Dugonics András névalkotása. jelentése: jó leány (magyar); a viola virága (görög).[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A csalódás íja komor erővel röpíti az embert a valóság felé”

Victor Hugo

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93ff2f-97c3″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Grabovszky Emil (Ungvár, 1878. március 13. – Bp., 1955. október 20.). Festő, grafikus. Lengyel származású apja az 1863-64-es lengyel szabadságharc leverése után telepedett le Ungváron. Hét gyermeke közül Emil volt a legfiatalabb. Középiskolai tanulmányai elvégzése után telepedett le Ungváron. Hét gyermeke közül Emil volt a legfiatalabb. Középiskolai tanulmányai elvégzése után 1911-14- ben a budapesti iparművészeti iskola festészeti osztályán tanult, majd 1915-17-ben az akadémián folytatta tanulmányait Edvi Illés Aladár és Aggházy Gyula növendékeként. 1918 januárjától novemberéig a nagybányai művésztelepen dolgozott Jakab Zoltánnal. Thorma Jánossal és más festőkkel. Nagy hatással volt rá Ferenczy Károly művészete. 1919-ben költözött haza Ungvárra, a Szobránc utcai szülőházba. Erdélyi Bélával és Boksay Józseffel együtt részt vett a z ungvári művészek 1921-es első nagy bemutatkozásán. 1926 és 1939 között Budapesten volt restaurátor, közben hosszabb tanulmányutakat tett Ausztriában, Svájcban és Olaszországban. Ebben az időben számos alpinista témájú plein air képet festett. 1939-ben visszatért Ungvárra, de nem festett, könyvtárosként dolgozott. 1944-ben Erdélyi Béla buzdítására látott újra munkához, de a kultúraellenes intézkedések miatt háttérbe szorult. 1954-ben rendezhetett önálló kiállítást. Impresszionista tájképfestő volt. Különös művészi erővel ábrázolta a Kárpátok hegyeinek monumentalitását (Hoverla, 1946.; Kőrösmezői hegyek, 1951), de szívesen festett meghitt hangulatú tájképeket is (Balatoni halászkunyhó, 1925.; Téli szürkület, 1947). Képeit az ungvári képzőművészeti múzeum, valamint több ukrajnai és oroszországi gyűjtemény őrzi.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai írót a fejedelem kinevezi a kolozsvári iskola vezetőjévé (1656). Életművében egységes rendszert alkot a korszak valamennyi korszerű szellemi irányzata, célja az volt, hogy magyar nyelven, iskolai használatra összefoglalja korának teljes tudományosságát. Kimagasló nevelő egyéniség, a népoktatás tudatosítója.

Laborfalvy Róza színésznő (1817) a legjelesebb tragikák közé tartozott, Jókai Mórhoz ment nőül.

Makovecz Imre építész születése (1935). Európa-szerte számos épülete látványosságszámba megy, leghíresebb alkotása a sevillai világkiállítás magyar pavilonja.

Gérecz Attila, költő 1929-ben ezen a napon született. 1950-ben hazaárulás vádjával 15 évre ítélték, de négy év múlva megszökött a váci börtönből, majd újra elfogták. 1956-ban forradalmárok szabadították ki börtönéből, fegyverrel harcolt a szovjet tankok ellen, az egyik végzett vele.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7ff2f-97c3″][vc_column_text]AZ IMÁDSÁG KÜLÖNBÖZŐ FAJTÁI (2)

„Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által.” (Efezus 6:18)

Íme, még három fajtája az imádságnak: 1) A kérő imádság. Meg kell tanulnod bátran kérni Istent, hogy töltse be szükségeidet. Jézus az ígérte: „higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek” (Márk 11:24). Ha felhagynánk végre azzal, hogy megpróbálunk jó benyomást tenni Istenre, sokkal jobb helyzetben lennénk. Nem az imádság hossza, hangereje vagy ékesszólása a kérdés; a szívünk őszintesége, a szívünkben lévő hit, és a biztos tudat, hogy Isten akarata szerint imádkozunk, ez hoz eredményt. 2) Egyetértésben mondott imádság. Jézus azt mondta: „ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám” (Máté 18:19). Ha valami olyannal állsz szemben, ami túl nagy ahhoz, hogy egyedül boldogulj vele, keress egy imatársat, és imádkozzatok egyetértésben! Ez nem olyan embereknek való, akik folyton viszálykodnak egymással, de most kétségbeesésükben úgy döntenek, hogy megegyeznek. Isten azoknak az imáját jutalmazza, akik megfizetik az árát annak, hogy összhangban éljenek (ld. Zsoltárok 133:1). 3) Hálaadó imádság. Sokat elárul énközpontú emberek gyakran kérnek, de ritkán mondanak köszönetet. Isten nem fogja kiárasztani ránk mindazt, amit eltervezett számunkra, amíg nem leszünk hálásak azért, amink már van. A kérés sokat segít, a dicsőítés még többet! „… imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kérdéseiteket Isten előtt” (Filippi 4:6). Az erővel teli élet a hálaadásból származik. Szó szerint meg tudjuk tartani, hogy „szüntelenül imádkozzatok” (1Thesszalonika 5:17), ha egész nap hálásak vagyunk, dicsőítjük Istent irgalmáért, szeretetéért, kegyelméért, hosszútűréséért és jóságáért.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]