Magyarország több mint 500 millió eurót költött a határok védelmére

Magyarország az elmúlt időszakban több mint 500 millió eurót költött a magyar és az európai határok védelmére – emelte ki a kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában.

Kovács Zoltán emlékeztetett, a kormány álláspontja az illegális bevándorlási helyzet kezelésére továbbra is az, hogy a külső határokat mindenképpen meg kell védeni, a belső határellenőrzést pedig meg kell szüntetni, vissza kell állítani a szabad mozgás lehetőséget.

Emellett a migránsok kötelező szétosztását el kell utasítani, legfeljebb önkéntes kvótáról lehet szó – fűzte hozzá.

Továbbá a szolidaritás szempontjából minden költséget és elemet figyelembe kell venni, azt is, amit – ha nem is a brüsszeli elvek mentén – a szabályok betartása érdekében tett Magyarország – mondta Kovács Zoltán.

A helyzet rendezését illetően a tagállamok érdeke az lenne, hogy a leggyorsabban a leghatékonyabb megoldásokat találják meg – jegyezte meg. A szóvivő úgy vélekedett, egyre kisebb az esély arra, hogy jelentősebb változtatás történne a kötelező szétosztásról szóló javaslatban, így nagy valószínűséggel nem lesz egyetértés.

Lázár: Szorításban van Magyarország

Sarokba akarja szorítani Magyarországot Brüsszel a bevándorlás ügyében, azonban a kormány szövetségesekkel, vagy támogatók hiányában is kitart a korábbi álláspontja mellett – jelentette ki Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a migránspárti erők áttörésre készülnek az Európai Tanács jövő pénteki ülésén, s két új fogalom is megjelent az uniós dokumentumokban, a kötelező szétosztás és a kötelező szolidaritás. Értékelése szerint Németország és mások a következő hetekben ki akarják kényszeríteni ezekről a döntést.

A tárcavezető hangsúlyozta: a kormánynak sem lehetősége, sem szándéka nincs, hogy jóváhagyja a kötelező szétosztást, a kabinet kezét köti a népszavazás eredménye, a parlament és az Alkotmánybíróság döntései, továbbá 2500 önkormányzat határozata. Magyarország azt is kéri, hogy a szolidaritásba számítsák bele a 150 milliárd forintos határvédelmi költséget – erősítette meg.

Lázár János kifejtette, hogy miközben az unió javaslata egy automatikus szétosztásról szól és a jövőbeli megoldásnak is azt tartja, Magyarország úgy véli, hogy nem szabad a migránsokat beengedni az EU-ba, akik pedig bent vannak, ki kell őket vinni és a határon kívül lefolytatni velük szemben a bevándorlási eljárásokat. Mint mondta, a két álláspont között áthidalhatatlan az ellentét.
A kormány a kétnapos kihelyezett ülésén részletesen áttekintette a kockázatokat és a lehetőségeket, a kötelező szétosztás helyett az önkéntes mechanizmus mellett van – mondta.

Az Alkotmánybíróság múlt heti állásfoglalására utalva kiemelte, hogy a szétosztás lényegében érinti a szuverenitást, abban Magyarország nem tud részt vállalni.

A miniszter a tájékoztatón azt is közölte, hogy a kormány támogatja az ellenzéknek azt a javaslatát, hogy hozzanak létre eseti bizottságot a parlamentben, amely a 2007-13 közötti, illetve az ez utáni uniós források felhasználását monitorozza. Tájékoztatása szerint arról is döntöttek, hogy a pályázati rendszer egyszerűsítéséről egyeztetést kezdeményeznek a parlamenti pártokkal. Elmondta, azokat a javaslatokat is komolyan veszik, amelyek az egyes pályázati felhívásoknál az automatikus támogatási rendszer és a pályázati rendszer normativitásának erősítésére vonatkoznak.
Lázár János beszámolt arról, hogy december 5-ig 6853 milliárd forint értékben hirdettek pályázatokat, ez 76 százaléka a rendelkezésre álló keretnek. Megerősítette, idén 1600-1700 milliárd forint kifizetése várható.

Kérdésre a Nyílt Kormányzati Együttműködés nemzetközi kezdeményezésből való kilépésről azt mondta, az volt a reményük, amikor beléptek, hogy ez egy olyan szervezet, ahol a tagokkal korrektül bánnak, s a magyar kormány elmondhatja saját olvasatát egy-egy ügyben. Kiemelte: egy jelentés akkor korrekt, ha annak a véleményét is leírják, akiről a jelentés szól, ezt a lehetőséget azonban Magyarországtól megtagadták.

Megkérdezték arról, elfogadhatónak tartja-e, hogy magáncégek befektetéseit finanszírozza az Eximbank. Azt válaszolta, ha turizmusról és exportról van szó, akkor igen.

Kérdezték arról is, hogy Tőkés László EP-képviselő csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke részt vett az RMDSZ kampányában. Lázár János válaszában kifejtette: ez reálpolitikai és nem érzelmi kérdés, jelenleg egy magyar párt van, amely esélyes a román parlamenti képviseletre. Több kérdés van, amiben egyetértenek, mint amiben nem, ezért az összefogásra kell helyezni a hangsúlyt – tette hozzá.