Segítő szólamok – Jótékonysági koncert Borzsován
Jótékonysági koncertet tartottak a Borzsovai Református Gyülekezetben. December 11-én immáron harmadik alkalommal került sor a megmozdulásra, melynek kedvezményezettje a Nefelejcs Rehabilitációs Központ volt.
A napközi otthonban jelenleg harmincöt sérült és halmozottan sérült fiatal, illetve gyermek rehabilitációját végzik. Velük helyi munkatársak és több Hollandiából érkezett önkéntes foglalkozik napi szinten.
Három évvel ezelőtt kaptunk egy körlevelet, melyben az akkor induló Nefelejts központ megsegítésére kértek bennünket. Már akkor megfogalmazódott a presbitériumban, hogy szeretnénk valódi segítséget nyújtani, így eldöntöttük, hogy három körben hirdetünk gyűjtést: egyhavi perselypénz, egyhavi tized és egy jótékonysági koncert keretében – számolt be a kezdeményezés részleteiről Szanyi György, a gyülekezet lelkipásztora.
Idén harmadik alkalommal rendezték meg a jótékonysági koncertet, melynek ezúttal is a település központjában lévő református templom adott otthont. Az egybegyűlteket Szanyi György lelkipásztor köszöntötte, aki arra biztatott mindenkit, hogy ne csak anyagiakban álljunk egy-egy nemes ügy mellé, hanem szánjuk oda erőnket, időnket és energiánkat, hogy segítsünk azoknak, akiket Isten ily módon helyezett az életünkbe.
Elsőként a Beregszászi Református Gyülekezet Kamarakórusának előadását hallgathattuk meg, akik énekszóban magasztalták az Istent, és adtak hálát megtartó kegyelméért.
A délután egyik zenei színfoltja a Beregszász Dixieland Band előadása volt, akik egyszerre varázsoltak jazz és blues hangzást, valamint karácsonyi hangulatot a templomba az érdeklődők nagy örömére.
A fellépők sorát a Laudis dicsőítő együttes szolgálata zárta, akik ifjúsági énekekkel hívtak mindenkit közös dicsőítésre.
Zárszóként Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke szólt a közösséghez. Isten sorstársává rendelt az elesetteknek, ezért jött létre a Nefelejcs központ is – fogalmazott a püspök. Ma pedig a fellépők és a résztvevők is sorstársaikká váltak ezeknek az elesetteknek. Hogy ezek a speciális igényű gyermekek ne legyenek egyedül, a következő Igét helyezte a jelenlévők szívére: „Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk” (Róm 15, 1).
Az alkalom után a Borzsovai Református Gyülekezet énekkara vendégelte meg a résztvevő szolgatársakat.
Nagy Gabriella