Az epilepsziáról

Váratlanul jelentkező rohamszerű eszméletvesztés, melyet rángógörcs és szájhabzás kísér. A betegség lehet genetikai eredetű, de bármely életkorban bekövetkező agysérülés nyomán is kialakulhat.

Gyerekeknél 2-15 éves kor között gyakori az úgynevezett absence kisroham. A francia eredetű szó távollétet jelent, mely utal a roham alatt kialakuló jellegzetes állapotra. A roham során a beteg hirtelen felfüggeszti addig végzett tevékenységeit, tekintete üressé válik, a szemgolyók picit felfelé fordulnak, és másodpercekig egyáltalán nem reagál a környezetére. A rosszullétet követően a beteg nem emlékszik semmire, esetleg automatikusnak tűnő mozdulatokat – gyors pislogás, enyhe arcrángás stb. – tesz. A rosszullét naponta többször is megismétlődhet.

A genetikai eredetű, gyermekkorban kialakuló epilepszia megfelelő gyógyszeres kezeléssel az esetek többségében teljesen megszüntethető, a rohamok gyakorisága jelentősen csökkenthető. A hazai és nemzetközi orvostudományi kutatások, gyógyszerfejlesztések elsődleges célja az, hogy az epilepsziás betegek is olyan teljes értékű életet élhessenek, mint egészséges társaik.

Nemzetközi kutatások, érdekességek:

Infantilis spazmus

Amerikai kutatók megtalálták az infantilis spazmus – egy kisgyermekkori epilepszia-fajta – állati megfelelőjét egerekben. A modellen végezhető kísérletek felgyorsíthatják a betegség elleni gyógymód kidolgozásának folyamatát.

Az infantilis spazmus az epilepsziák egyik típusa, kisgyermekekben fordul elő. A roham során a gyermek felemeli és behajlítja végtagjait, miközben előredől. Ezek a rohamok típusos esetben 1-5 másodpercig tartanak, egyszerre 2-100 izom-összehúzódás jön létre. A betegség egyelőre kiforratlan terápiája arra ösztönzi a kutatókat, hogy új gyógymódokat keressenek, és most úgy tűnik, egerekben hasonló rohamokat figyeltek meg. A rágcsáló vélhetően a nehezen gyógyítható betegség használható modellje lehet. „Az infantilis spazmus akár évekig fennálló állapot. Ezzel az állatmodellel azonban elemezhető a betegség kifejlődése, és közelebb juthatunk a megfelelő terápia kulcsához” – mondta O. Carter Snead, a torontói Gyermekkórház orvosa.

„Ma sem tudjuk, mi váltja ki a rohamokat és egyáltalán mi okozza a betegséget. Az egér – modell erre a kérdésre is választ adhat, és meggyorsíthatja a kezelési stratégia kidolgozását”- véli Miguel Cortez, aki szintén a torontói kórház orvosa.

Új terápia az epilepszia kezelésében

Philadelphiai kutatók szerint biztonsággal és hatásosan alkalmazható egy új káliumcsatorna-blokkoló szer a parciális epilepsziák terápiájában – olvasható a Neurology c. szaklapban.

Az epilepsziás betegek jelentős része eredményesen kezelhető a forgalomban lévő gyógyszerekkel, ez alól kivétel az ún. parciális roham. Ezt a rohamfajtát olyan klinikai és elektrofiziológiai változások kísérik, melyek az agy egy bizonyos régiójához kötődnek. „Az új gyógyszer azonban áttörést jelenthet a parciális epilepsziák kordában tartásához” – mondta Dr. Roger J. Porter, a Pennsylvania Egyetem kutatóorvosa.

Roger és munkatársai 399 epilepsziás beteget vizsgáltak 16 héten keresztül. A pácienseket négy csoportra osztották. Ebből három különböző dózisú új szert kapott, a fennmaradó csoport szolgált kontrollként, nekik placebót (hatóanyagot nem tartalmazó gyógyszert) adtak.

A vizsgált betegek többsége egy vagy több epilepszia gyógyszert is szedett a felmérés előtt, és havonta körülbelül 8-10 roham jelentkezett náluk. A rohamok száma a legmagasabb dózisú új gyógyszer hatására 35 százalékkal csökkent a kontrollcsoport 13 százalékához képest.

Az új szer tehát kedvező hatásúnak tűnik, de – mint minden gyógyszer – mellékhatásokat is okozhat, melyek a következők: álmosság, szédülés, zavartság, remegés, feledékenység és beszédzavar.

Génterápiával az epilepszia ellen

A Philadelphiai Gyermekklinika kutatói állatkísérletes modellben elsőként voltak képesek arra, hogy génterápiával megakadályozzák epilepsziás rohamok kialakulását.

A Dr. Amy R. Brooks-Kayal vezette munkacsoport az agy ún. gyrus dentatus nevű részében található ún. gamma-animo-vajsav (GABA) ingerületátvivő-anyagra érzékeny sejtjeire fókuszálták kutatásaikat. (A gyrus dentatus fontos kapcsolódási pont az agy hippocampus nevű része felé, amely gyakran kiindulási gócpontja az epilepsziás rohamoknak, a GABA-receptorsejtek pedig képesek ezen a területen a túlzott agyi aktivitás gátlására). A receptorok több alegységből épülnek fel, amelyek közül egyikről ugyanez a kutatócsoport korábban már igazolta, ha hiányzik patkányokban, akkor azok gyakrabban lesznek epilepsziásak.

A kutatók egerek egy csoportjának agyába olyan génszakaszt juttattak, amelyek hatására az egyik GABA-receptor építőelem különösen nagy mennyiségben termelődik. Ezután az állatoknak olyan gyógyszert adtak, ami heves epilepsziás rohamot provokál, és ami után gyakoriak a további rohamok. Azokban a patkányokban, amelyeket korábban génkezeltek, az utórohamok vagy meg sem jelentek, vagy csak háromszor annyi idő múlva, mint a nem génkezelt egerekben.

‘Az emberekben egy alkalmi epilepsziás roham vagy akár egy baleset utáni agykárosodás növeli a későbbi epilepszia esélyét. A mi tanulmányunk annak a lehetőségét veti fel, hogy az agy ingerületátvivő folyamataiba beavatkozva a betegség kialakulásának esélyét csökkenteni lehet’ – foglalta össze kutatásaik lényegét Dr. Brooks-Kayal. ‘A cél nyilván másféle eljárást találni, mint a mi kísérletünkben, amikor közvetlenül az agyba injekcióztunk, de a kutatásaink lefektették a későbbi epilepszia-megelőző gyógyszerkutatások alapjait’ – tette hozzá a kutató.

 

forrás:egeszsegtukor.hu